|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az MDF Országos Elnökségének nyílt levele a kormányhoz (OS)
|
1989. augusztus 4., péntek - Nyílt levél a Magyar Népköztársaság kormányához Két hét múlva lesz huszonegy esztendeje annak, hogy a Magyar Népköztársaság fegyveres erői a Varsói Szerződés akciójának keretében átlépték Csehszlovákia határát. A második világháború befejezése után ekkor vetettek be először magyar katonákat külföldön. Csehszlovákia akkor az útkeresés, a reformok és a remények időszakát élte. Az ország vezetői, a társadalom túlnyomó többsége, csehek, szlovákok és más nemzetiségűek egyet akartak, a sztalinizmus maradványait őrző rendszer átalakítását ,,emberarcú szocializmussá,,. A tét nemcsak Csehszlovákiáé volt, hanem egész Közép-Európáé, benne Magyarországé is. Hogy mi következett 1968. augusztus 21. után, mindenki jól tudja. A Prágai Tavasz reményeinek szertefoszlása hosszú ideig éreztette bénító hatását egész Európában, különösen pedig itt, a szomszédságban, és tetemes kárt okozott egymás mellett és együtt élő népeink viszonyában is. A végzetes döntés meghozatalának összes körülményeit nem ismerjük, a felelősségben viszont mindenképpen volt része a Magyar Népköztársaság akkori kormányának. A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége a közeledő évforduló alkalmából szoldaritását és együttérzését fejezi ki mindazokkal, akik Csehszlovákiában az elmúlt huszonegy év alatt síkraszálltak az emberi szabadságjogokért, a demokratikus értékekért, fölemelték szavukat az emberi méltóság védelmében. Az MDF Országos Elnöksége arra szólítja fel a Magyar Népköztársaság kormányát, hogy ítélje el az 1968-as csehszlovákiai bevonulást, határolja el magát a katonai akcióktól, nyilatkozatban foglaljon állást a ,,korlátozott szuverenitás,, elvével és gyakorlatával szemben. Budapest, 1989. augusztus 3. A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége (OS)
1989. augusztus 4., péntek 12:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|