|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP a politikai egyeztető tárgyalásokról - Sajtótájékoztató (4. rész)
|
Utalt a tárgyalófeleknek arra az érvelésére, hogy a köztársasági elnöki intézmény bevezetése, az alkotmánybiróság létrehozása nem egyéb, mint az MSZMP kisérlete saját hatalmának átmentésére. Ezzel kapcsolatban leszögezte: a törvénytervezet értelmében az elnököt nem a parlament, hanem közvetlenül a választópolgárok választanák meg. Ez a demokratizmus legmagasabb foka lenne, s az igy megválasztott elnök legitimitációja nem kérdőjelezhető meg. Az alkotmánybiróságról szólva hangsulyozta, hogy a törvényjavaslat eleve kompromisszumos megoldást tartalmaz. Az MSZMP-nek az a véleménye, hogy a jelenlegi belpolitikai helyzetben egy tekintélyes köztársasági elnök stabilizáló tényező lehet, s az anarchia elkerülését is szolgálná a funkció létrehozása, annak mielőbbi betöltése. A párt hasonló álláspontot alakított ki az alkotmánybíróság tekintetében is. A kormány eltökélt szándéka, hogy ha nem jön létre a megállapodás, konszenzus nélkül viszi mindkét tervezetet a Parlament elé. Ugyanis még mindig kisebb ennek a veszélye, mint a taktikai okokból folytatott állóháború. Az újságírók kérdéseire adott válaszok tovább elemezték a bevezetőkben elmondottakat. Így elhangzott az is, hogy nem lehet szabad és demokratikus választásokra számítani, ha a két törvény nem születik meg. A párttörvény léte szükséges ahhoz, hogy törvényes keretek között bejegyzett, legitim pártok indulhassanak a választásokon. A többpárti választás megtartásához pedig megfelelő választójogi törvényt kell megalkotni. Fejti György sajnálatosnak ítélte, hogy - már nem először - olyan témákat is kiszivárogtatnak a tárgyalófelek, amelyekről szó sem esik. Egy, a személyével kapcsolatos utalásra úgy reagált: nem Pozsgay Imre távolléte az oka annak, hogy bizonyos taktikai változások tapasztalhatók a tárgyalásokon. Megfogalmazása szerint ennek hangoztatása része annak a nem egy kérdésben tapasztalt, szándékolt megosztási törekvésnek, amely nem létező véleménykülönbségeket próbál helyzetekbe belemagyarázni. Az MSZMP tárgyalódelegációja a tanácskozások előtt egyeztet, s a kompromisszumok határát nem a delegáció, hanem a megfelelő párttestület szabja meg. A további válaszokból kitűnt az is: az MSZMP nem tartja járható útnak, hogy az Országgyűlés elnöke lássa el a következő hónapokban a köztársasági elnöki funkciót. Álláspontja szerint nem ceremoniális elnökre van szükség, hanem a közepesnél valamivel erősebb, hatékonyabb jogosítványokkal rendelkezőre. Egy ilyen szerepkör összeegyeztethetetlen a Parlament elnökének tevékenységével. (MTI)
1989. augusztus 2., szerda 20:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|