|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly látogatása az MSZBT-ben (1. rész)
|
1989. augusztus 2., szerda - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára szerdán látogatást tett a magyar-Szovjet Baráti Társaságban, és megbeszélést folytatott az ügyvezető elnökség tagjaival. A társaság tevékenységéről Apró Antal, az MSZBT elnöke és Bíró Gyula főtitkár adott tájékoztatást.
Az MSZMP főtitkára hangsúlyozta, hogy a párt nagy jelentőséget tulajdonít a magyar-szovjet barátság ápolásának, támogatja a mozgalom értékeinek megőrzését és a barátsági munka korszerűsítését. Az MSZMP partneri kapcsolatokra törekszik az MSZBT-vel, a mozgalom rendelkezésére bocsátja tapasztalatait, s a jövőben is minden erkölcsi és politikai segítséget megad tevékenységéhez. Grósz Károly üdvözölte azt a törekvést, hogy a magyar-szovjet barátság ügyének más politikai pártokat és társadalmi szervezeteket is megnyerjenek. Hangsúlyozta: a korszerű MSZBT kialakításában fontos a mozgalom társadalmi bázisának bővítése, értelmiségi arculatának erősítése. Aláhuzta, hogy a társaság munkáját bizonyára eredményesen segítené, ha - visszanyúlva a kezdetekhez - a magyar társadalmi, kulturális-tudományos élet elismert képviselői aktív szerepet vállalnának munkájában. Az MSZMP támogatásáról biztosította azt a műhelymunkát, amely a mozgalomban megindult. Grósz Károly tájékoztatást adott a július 24-25-i magyar-szovjet felső szintű találkozóról. Kiemelte, hogy a látogatás hozzájárult a magyarországi helyzet, a magyar reformfolyamatok jobb megértetéséhez a Szovjetunióban. A tárgyalások megmutatták, hogy mind az MSZMP, mind az SZKP történelmi szükségszerűségnek tartja a szocializmus megújítását. Nézeteik az alapvető kérdésekben azonosak. Külön kiemelte, hogy a szovjet vezetés megértéssel viszonyul hazánk nyitott külpolitikájához, ahhoz a törekvéshez, hogy Magyarország bűvítse kapcsolatait nyugat felé és intenzívebb, hatékonyabb együttmüködést alakítson ki a szocialista országokkal. Az MSZMP főtitkára elmondta, hogy egyéb kérdések mellett a moszkvai megbeszélésen előzetes megállapodás született a második világháborúban a Szovjetunióban elesett magyar katonák emlékének kegyeleti ápolásáról. (folyt.köv.)
1989. augusztus 2., szerda 16:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|