 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP a politikai egyeztető tárgyalásokról - Sajtótájékoztató
|
1989. augusztus 2., szerda - A szakértői bizottságokban folyó
politikai egyeztető tárgyalásokon a párttörvényről, a választásokról
és az alkotmányozási folyamatról kialakitott MSZMP álláspontról
tájékoztatták szerdán délután a Központi Bizottság székházában a
hazai és a külföldi újságírókat. Fejti György, az MSZMP PIB tagja, a
KB titkára, Tóth András, a KB osztályvezetője és Kilényi Géza
igazságügyminiszter-helyettes ismertette a politikai átmenet
szempontjából különösen fontosnak ítélt témákkal kapcsolatos
elképzeléseket, a tárgyalások alakulását. Elhangzott, hogy az MSZMP
tárgyalódelegációjának megítélése szerint az igen jelentős
nézetkülönbségek ellenére is nagyobb ma a remény arra, hogy
megállapodás születik a három törvénynek a Parlament elé
terjesztésében, közös szövegében. Vitakérdés a tárgyalásokon a
pártok munkahelyi müködése, amellyel kapcsolatban az MSZMP a teljes
jogegyenlőség híve, s semmilyen diszkriminációt nem tud elfogadni.
Véleménye szerint a törvénynek nem szükséges szabályozni a pártok
felépítésének, szervezeti rendjének kérdéseit, ez alapvetően a
pártok belügye.
A sajtótájékoztatón elmondták, hogy az alkotmánymódosítás
időszerű kérdéseivel foglalkozó munkabizottságban lényegesen
kevesebb előrehaladás történt, mint a többi bizottságban. A
tárgyalópartnerek készséggel elismerik a már elfogadott törvényeket,
azonban politikai megfontolásból ellenzik, hogy a tervezeti szinten
lévőket jelenlegi összetételű Országgyűlés alkossa meg. Indokként
azt jelölték meg, hogy a törvényhozó testület nem legitim.
A kérdésekre adott válaszokból kitűnt, hogy az MSZMP nem tartja
járható útnak, hogy az Országgyűlés elnöke lássa el a következő
hónapokban a köztársasági elnöki funkciót. (MTI)
1989. augusztus 2., szerda 18:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|