 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
- Választások magyar módra - 2. folyt.
|
- Krassó György miképpen látja ezt Budapestről?
- Én mindenekelőtt a kérdésben elhangzott jelzővel szeretnék
vitatkozni. Valóban szabadok voltak-e ezek a választások? Formailag
úgy tűnik, hogy tényleg szabadok voltak, jóllehet most utólag az
egyes pártok vádolják egymást különböző kisebb visszaélésekkel, meg
nem engedett, utolsó pillanatban történt agitációval, de ezek
nyilván nem voltak jelentősek.
Én azonban úgy gondolom, hogy a valóban szabad választásokhoz
valódi alternatívák is szükségeltetnek. Ezek az alternatívák azonban
hiányoztak, és így szabad választásnak nem tudom tekinteni a
választásokat, és úgy tűnik, hogy a választópolgárok sem tekintették
ezeket szabad választásoknak, mert az én értékelésem szerint ezért
voltak, ezért maradtak olyan nagy számban távol a szavazóurnáktól.
Hogy most kinek a veresége volt ez, én csak részben értek egyet
a BBC tudósítójával, amely szerint keserű csapás volt a választás
eredménye az ellenzékre. Én úgy gondolom, hogy keserű csapás volt ez
az uralkodó pártra is. Egyáltalában csapás volt arra az egész
tevékenységre, amit Magyarországon politikának neveznek manapság. A
nép úgyanúgy szavazott, mint ahogy Lengyelországban, ezt úgy értem,
hogy Lengyelországban sem vette tekintetbe a kerekasztalon az
uralkodó párt és a Szolidaritás közti megegyezéseket, hanem a maga
véleményét nyilvánította ki. Itt sem veszi figyelembe a különböző
egyezkedéseket, nem is figyel oda ezekre, hanem kinyilvánítja azt a
véleményét, hogy úgy látja, ezek a pártok nem őt képviselik.
(folyt.)
1989. július 30., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|