|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
K Ö Z L E M É N Y a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. július 28-ai üléséről (1. rész)
|
1989. július 29., szombat -
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. július 28-án ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, valamint a központi pártsajtó vezetői. I. A Központi Bizottság megemlékezett Kádár Jánosról, az MSZMP alapító tagjáról, nyugalmazott elnökéről, aki három évtizeden át volt a párt vezetője. A testület méltatta Kádár János kiemelkedő személyiségét, nemzetközileg is jelentős politikai munkásságát. Kádár János egész életében a szocializmus győzelméért, hazánk felemelkedéséért küzdött. Soha nem tévesztette szem elől nemzetünk, a dolgozó nép érdekeit. Napjainkban is megszívlelendők hosszú politikai pályafutása során leszűrt tapasztalatai; elsősorban azok, amelyek a politika kiszámíthatóságának szükségességére, a szélsőségektől mentes, higgadt és józan mérlegelés szükségességére figyelmeztetnek. Példát adó, hogy a közös bajainkból való kilábalás egyedüli járható útjának a kölcsönös engedményeken alapuló megegyezést és az együttes cselekvést tartotta. Kádár János politikai örökségéből őrizzük és folytatjuk mindazt, ami előremutató. Kádár János cselekedeteivel mindvégig következetesen kiállt a szocialista Magyarország ügye mellett. Az MSZMP tagjai, a felnőtt nemzedékek emlékeznek arra, hogy pártvezetőként és államférfiként a megvalósítható cselekvési program megalkotását és az emberek megnyerését tartotta a fejlődés alapjának. Hazafiként és internacionalistaként vallotta, hogy Magyarország jövője elválaszthatatlanul összefügg a haladó emberiség, a szocialista közösség, Európa sorsával. (folyt. köv.)
1989. július 29., szombat 15:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
KB-közlemény (2. rész)
|
A Központi Bizottság köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik szerte az országban megemlékeztek Kádár Jánosról, és lerótták kegyeletüket budapesti ravatalánál és sírjánál. A részvétet és az együttérzést, a tiszteletet és a megbecsülést több száz koszorú, sok ezer szál virág, gyásztáviratok és levelek sokasága is kifejezte. A temetés politikai demonstráció is volt. Arról tanúskodott, hogy honfitársaink jelentős része a kádári örökség maradandó értékeinek megőrzését nélkülözhetetlennek tartja a gyökeres reformokhoz, az átfogó megújuláshoz. A testület köszönetet mond Kádár János külföldi tisztelőinek, a testvérpártoknak és más politikai szervezeteknek, az állam- és kormányfőknek, politikusoknak és magánszemélyeknek; mindazoknak, akik küldöttségeik, személyes üzeneteik és távirataik révén osztoztak a gyászban a Magyar Szocialista Munkáspárttal, a magyar néppel. II. A Központi Bizottság Nyers Rezső pártelnök előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg nemzetközi kapcsolataink néhány fontos eseményéről. Jóváhagyólag tudomásul vette a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti üléséről készült beszámolót. Üdvözli, hogy a szövetséges szocialista országok állást foglaltak az új gondolkodásra épülő, aktív külpolitika folytatása mellett. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a béke és a biztonság megőrzése, országaink nemzetközi befolyása jelentős mértékben a szocializmus megújulásától függ. Az MSZMP szolidáris a szocialista országokban végbemenő útkereséssel, merít tapasztalataikból, ugyanakkor számít megértésükre, a magyarországi reformok iránti bizalmukra. Pártunk a kölcsönös tiszteleten és bizalmon nyugvó együttműködés bővítésére törekszik a szocialista országokkal. A Központi Bizottság helyesli a Varsói Szerződés politikai jellegének erősítésére, tevékenységének korszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket. A szövetség léte és hatékony működése az európai béke és biztonság fontos tényezője. A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a Politikai Tanácskozó Testület ülésének idején az együttműködés erősítése jegyében magyar-szovjet és magyar-csehszlovák felső szintű találkozókra került sor. (folyt. köv.)
1989. július 29., szombat 15:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
KB-közlemény (3. rész)
|
Román kezdeményezésre nem hivatalos magyar-román pártvezetői találkozót is tartottak. A Központi Bizottság helyesli, hogy az MSZMP képviselői kifejtették álláspontunkat a két ország kapcsolatait tartósan terhelő problémákról. A testület meggyőződése, hogy a magyar-román viszony rendezése érdekében álláspontunk határozott és nyílt képviseletére éppúgy szükség van, mint a különbségek és a közös érdekek világos elhatárolására, a türelemre és az együttműködési készségre. A Központi Bizottság jóváhagyta a párt elnökének és főtitkárának moszkvai munkalátogatásáról adott tájékoztatót. Megállapította, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja azonosan ítéli meg a szocializmus megújulásának fő kérdéseit. A peresztrojka eredményes folytatása, a szovjet társadalom problémáinak megoldása hazánk érdeke is. Nagy jelentősége van annak, hogy az SZKP érti és támogatja az MSZMP törekvéseit. A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a szoros együttműködés keretében a tapasztalatcsere hatékony és intenzív legyen az MSZMP és az SZKP szervezetei között. A Központi Bizottság egyetért azzal az elvi megállapodással, hogy további lépésekre van szükség a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonásának folytatására. Meggyőződése, hogy az európai leszerelési folyamatok, a nemzetközi helyzet további kedvező alakulásával lehetővé válik a szovjet csapatok teljes kivonása. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott George Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének magyarországi látogatásáról. Megállapította, hogy a látogatás eredményei jól szolgálták külpolitikai törekvéseinket, a magyar nép érdekeit. A tárgyalások hozzájárultak ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányzati körei megismerjék a magyarországi reformfolyamatot, a modellváltás politikai és gazdasági összefüggéseit. Az aláírt megállapodások, a kölcsönösen kinyilvánított szándékok kedvezőbbé teszik és bővítik a magyar-amerikai együttműködést. III. A Központi Bizottság Kovács Jenő KB-titkár előterjesztésében megvitatta az MSZMP 1989. október elejére összehívott kongresszusának napirendjére, előkészítésére és megszervezésére vonatkozó elgondolásokat. (folyt. köv.)
1989. július 29., szombat 15:46
|
Vissza »
|
|
KB-közlemény (4. rész)
|
A testület - számolva a kongresszus iránti érdeklődéssel, a munka jelentős időigényével - a kongresszus megnyitásának időpontját október 6-ára módosította. Ajánlja, hogy a kongresszus vitassa meg a politikai helyzetet, a teendőket, a párt programnyilatkozatát, szervezeti szabályzatát, és válassza meg a vezető testületeket. Szükségesnek tartja, hogy a kongresszus lebonyolításának rendje, ügyrendi szabályai, költségvetése és külsőségei egyaránt érzékeltessék: az MSZMP a demokratikus, a célravezető és a takarékos megoldások híve. Állást foglalt a tanácskozás széles körű nyilvánossága mellett. A Központi Bizottság javasolja, hogy a küldöttek területenként és véleményközösségek szerint alkothassanak csoportokat, és minden küldöttcsoport kapjon jogot határozatok kezdeményezésére, jelöltek állítására. A testület megfontolásra ajánlja, hogy a küldöttek a Központi Bizottság helyett Országos Elnökséget válasszanak az országos pártválasztmány mellé. Javasolja, hogy az Országos Elnökség a párt elnökéből, alelnökeiből, ügyvezető titkárából, országos titkáraiból, az MSZMP parlamenti csoportjának vezetőjéből, s további 7-10 tagból álljon. Az Országos Választmányt - amelynek tagjai a pártszervezetek által közvetlenül választott személyek lennének - célszerű a kongresszus után, az új Szervezeti Szabályzat előírásainak megfelelően létrehozni. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresszus válassza meg az Országos Egyeztető Bizottság elnökét, valamint a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait. A Központi Bizottság a kongresszussal kapcsolatos javaslatait az Alapszervezeti Tájékoztatóban közzéteszi. IV. A Központi Bizottság Berecz János előterjesztését megvitatva állást foglalt a pártnak az egyházakhoz és a valláshoz való viszonyáról. Egyben javaslatot tett a lelkiismereti és a vallásszabadságról szóló törvény elveire. (folyt. köv.)
1989. július 29., szombat 15:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
KB-közlemény (5. rész)
|
Az MSZMP kiemelkedő fontosságot tulajdonít a lelkiismereti és a vallásszabadság érvényesülésének. Ez feltétele annak, hogy erősödjék a különböző világnézetű emberek közötti együttműködés, ami elengedhetetlen nemzeti céljaink eléréséhez és társadalmi eszményeink megvalósításához. A magyar társadalom demokratikus megújulása s a politikai pluralizmus kibontakozása alapján az MSZMP vallás- és egyházpolitikáját is át kell alakítani. A világnézeti különbségek nem akadályozhatják a haladó erők összefogását. Az MSZMP közvetlen kapcsolatok kiépítésére törekszik az egyházakkal és azokkal a vallásos emberekkel, akik készek együttműködni a haza, a nemzet közös szolgálatában. Az MSZMP nem mond le a marxista világnézet képviseletéről és terjesztéséről, de a más világnézethez való jogot tagjai körében is tiszteletben tartja. A Központi Bizottság állásfoglalását nyilvánosságra hozza. V. A Központi Bizottság áttekintette az 1989. július 22-ei időközi országgyűlési képviselőválasztások első fordulójának tapasztalatait. Ezek arra utalnak, hogy az MSZMP-nek jobban fel kell készülnie a választási küzdelmekre, alkalmazkodnia kell a politikai verseny új követelményeihez. Fontos, hogy az augusztus 5-ei pótválasztásokig az érintett választókerületekben a párt aktivistái népszerűsítsék az MSZMP jelöltjeit és programjukat. VI. A Központi Bizottság kezdeményezi, hogy 1989. október 23-ára a nemzeti megbékélés ügyét szolgálva készüljünk. A megemlékezésben jusson kifejezésre, hogy vállaljuk a demokratikus elvekért, a szocialista megújulásért és a nemzeti szuverenitásért, a függetlenségért folytatott küzdelem örökségét. A testület részletes javaslatát a közeljövőben a párton belül vitára bocsátja. Ennek tapasztalatai alapján kívánja állásfoglalását megfogalmazni és hazánk polgárai, felelős politikai és állami tényezői elé terjeszteni. (folyt. köv.)
1989. július 29., szombat 15:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
KB-közlemény (6. rész)
|
VII. A Központi Bizottság - felmentette Berecz Jánost a KB társadalompolitikai bizottságának elnöki tisztéből; - kinevezte Barabás Jánost a KB társadalompolitikai bizottságának elnökévé; - kinevezte Tóth Andrást a KB pártpolitikai osztályának vezetőjévé. (MTI)
1989. július 29., szombat 15:51
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|