|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
- A peresztrojka önellentmondásai - 1. folyt.
|
70 éven át mindent elpusztítottunk az országban: a nép életét, annak biológiai, környezeti, erkölcsi, gazdasági alapjait. Hazánk súlyos beteg, haláltusában vergődik. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a legújabb Tbiliszi tüntetésen olyan jelszavakat harsogtak, mint: Le a rothadt orosz birodalommal, és Megszállók haza - a Legfelsőbb Tanácsban pedig az Abháziában - úgymond - megnyugvó helyzetről beszélő Gorbacsovot egy képviselő: ez nem igaz - közbekiáltással félbeszakította -, akkor már közeledünk a gorbacsovi dilemma lényegéhez. Egy nyugati megfigyelő szerint a peresztrojka egyszerre tűzzel és vízzel működő perpetum mobiléhez hasonlítható. Olyan kísérlethez, amelyben összebékítik egymással a kis szabadpiacot a kis irányított gazdasággal és a kis szólásszabadságot a kis rémuralommal. Mintha Marx és Lenin áthidalhatatlan ellentétei soha nem is léteztek volna. Gorbacsov - amikor még ura volt az eseményeknek - hat fő területre terjesztette ki a peresztrojkát. Mindenekelőtt a brezsnyevi gárdát távolította el legfelső pártszinten. Brezsnyev szekértolóit leváltotta, kényszernyugdíjazta. Aztán más irányt adott a szovjet külpolitikának, különösen a szovjet-amerikai kapcsolatoknak, ellentétek helyett az együttműködést tűzte zászlajára. A külpolitikában háttérbe tolta az ideológiát és a katonai tényezőket. Színeváltozást tanúsított a leszerelési tárgyalásokban, kivonult Afganisztánból, kevesebb fegyvert szállít harmadik világbeli klienseinek. Bevezette a glasznosztyot, amely sokak szerint már régen túlment a szovjet pártvezér eredeti elképzelésén: az információk áramlásának irányított megnövelésén - megindult az igazi sajtószabadság felé. (folyt.)
1989. július 27., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|