|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal
|
München, 1989. július 28. (SZER, Magyar Híradó) - Úgy tűnik merevebb lett az MSZMP álláspontja az Ellenzéki Kerekasztallal folytatott tárgyalásokon. Vannak, akik ezt azzal magyarázzák, hogy - Pozsgay Imre szabadságát kihasználva - Fejti György igyekszik menteni ami menthető. Hírlik, kijelentette: az MSZMP eddigi vagyonát törvényesen szerezte, azzal senkinek sem kell elszámolnia. No és a kékcédulák? De kérdések helyett hallgassák meg Szőcs Géza budapesti tudósítását. - Ma reggel a Kossuth Rádió többször is foglalkozott az Ellenzéki Kerekasztalnak azzal a nyilatkozatával, amelyet tegnap Szabad György ismertetett a háromoldalú tárgyalásokon. A nyilatkozat a Kerekasztal feltételes aggodalmát volt hivatott kifejezni azzal kapcsolatban, hogy vannak olyan hangok, melyek az Országgyűlés őszi összehívás utáni rögtöni feloszlatását javasolnák. Ez természetesen semmissé tenné a most kialakuló pártközi megállapodások érvényét. Miután azonban az MSZMP elhatárolta magát a fenti elképzeléstől, Szabad György is inkább általános benyomásait osztotta meg velünk a Nemzeti Kerekasztal tegnapi fordulójáról. A középszintű fordulókban a munkabizottságokban előzőleg elért eredmények jóváhagyása, illetve az elakadás sorsára jutott javaslatok magasabb szintű újratárgyalása a cél. Szabad György szerint a legbíztatóbbnak jelenleg a választási rendszerrel foglalkozó tárgyalások tűnnek. A felek egyetértenek abban, hogy mintegy 350 fős egykamarás Országgyűlésre van szükség. Az Ellenzéki Kerekasztal javaslata szerint a képviselők felét egyéni szavazólistán, felét pedig pártlajstromokkal volna célszerű megválasztani. Mégpedig olymódon, hogy minden szavazókerületben minden szavazó két szavazatot adna le: egyet az egyéni lajstromra, egyet az országosra. Az MSZMP és a harmadik oldal ezzel szemben az egyéni lajstromok ennél nagyobb hányadát szeretné. Mindenesetre jelen pillanatban a szóbanforgó tárgyalások menete bíztatónak ígérkezik. Ezzel szemben bizonyos merevedés észlelhető az MSZMP álláspontjában a közszolgálat, és ezen belül is elsősorban a fegyveres erők depolitizálása terén. (folyt.)
1989. július 28., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal
|
Felemás a helyzetkép a financiális kérdéskörben. Az ellenzék leginkább hangadó erői az állami keretből a független mozgalmaknak ígért 50 milliót alamizsnának nevezik, amit már azért sem etikus elfogadni, mert ezzel az adófizetőket terhelnék. A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége ezért az Ellenzéki Kerekasztalban résztvevő olyan szervezeteknek, amelyek már igénybe vettek összegeket a fent jelzett keretből, azt tanácsolja, hogy fizessék vissza e pénzeket, hogy a későbbiekben tudják bele azokba az alapokba, amelyekből az MSZMP-nek és testvérszervezeteinek biztosított hatalmas közpénzek újraelosztása után részesülnének a független pártok. Befejezésül hangsúlyos formában szeretnők kiemelni annak fontosságát, amire Szabad György szerint az Ellenzéki Kerekasztal ismételten visszatér: nevezetesen a középszintű tárgyalások nyilvánossá tételéről van szó, amellyel kapcsolatban az MSZMP álláspontja mostanig halogató volt. A mi véleményünk is az, mint sajtóban dolgozó legtöbb kollégánké, akik egyhangúan rosszallják a nyilvánosság kizárását. A témához tartozik: itt megemlíteni, hogy jövő szerdán reggel tíz órakor a Budai Vigadóban, a Corvin téren sajtótájékoztatóra kerül sor a pártközi tárgyalások állásáról a Fidesz szervezésében. A következő középszintű fordulóra egyébként - bár itt csak szubjektív prognózis állítható föl -, remélhetőleg mintegy két héten belül kerülhetne sor. Szőcs Gézát hallották Budapestről. +++
1989. július 28., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|