|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Münnich Ferenc, vagy Nádor utca ?
|
München, 1989. július 27. (SZER, Magyar híradó) - A Magyar Október Párt, amely az utca pártjának nevezi magát, a Münnich Ferenc utca névátkeresztelésére indított kampányával vált ismertté. Kezemben tartom a Nádor utca pártjának: Ki kell, és ki nem kell a kommunistáknak? című röplapját. Ezen áll Münnich Ferencről: - Szovjet állampolgár, 1917-től az orosz kommunista párt tagja, 1918-19-ben a budapesti vörös terror vezető alakja, majd fegyveres külföldi bolsevik akciók szervezője. 1922-től 1945-ig a Szovjetunióban él, közben álnéven a spanyol polgárháborúban nemzetközi brigád vezetője. 1946-tól 1949-ig magyar belügyminiszter, azután moszkvai nagykövet, 1956-ban a Nagy Imre-kormány tagja, belügy. November 1-sején átszökik az oroszokhoz, november 4-ikétől a Kádár-kormányban a fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztereként irányítja a magyar hazafiak elleni véres megtorlást. Később miniszterelnök lesz, majd államminiszter. - Özvegy Münnich Ferencné Münnich Ferencről nyilatkozott a Kossuth Rádióban 1989. július 17-ikén: - Az NKVD munkatársa volt. Hruscsov 100 százalékosan tudta, hogy Münnich az ő emberük, a szovjetek embere. 1956 október 25-ikén a férjemnek az volt a véleménye, hogy a tömegbe kell lövetni. Őt sztálinistának bélyegezték akkor, 25-ikén az Akadémia utcai pártközpontban, és moszkovitának nevezték. Én ma sem - mint özvegye - nem tagadom meg, hogy a szovjetek embere volt, de a legnagyobb magyar hazafi. (folyt.)
1989. július 27., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|