 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar-szovjet - NSZK visszhang
|
S. Kovács Ferenc, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. július 27. csütörtök (MTI-tud) - Szenzációsnak nevezi a Stuttgarter Zeitung csütörtöki száma azt, hogy a kelet-keleti szondázások keretében komolyan el lehet gondolkodni olyan politikai lehetőségeken, amelyek ,,a keleti tömböt,, régi formájában megszüntetnék. A lap konkrétan a magyar-szovjet csúcsmegbeszéléseknek arra a szakaszára utal, amikor Mihail Gorbacsov Magyarország ,,keleti vagy nyugati orientációjára,, kérdezett rá, s válaszként Nyers Rezső, az MSZMP elnöke az ország hídszerepére utalt.
A Stutgarter Zeitung szerint úgy tűnik, hogy a gorbacsovi
elképzelésekben Magyarországnak, de Lengyelországnak is, egyre
inkább a kísérleti laboratórium szerepe jut, ahol teljesen új
módszereket is ki lehet próbálni. A moszkvai szovjet-magyar
tárgyalások - vélekedik a stuttgarti újság - azzal a tanulsággal
szolgáltak, hogy Magyarország mozgástere nagyobb, mint Nyugaton
gondolják. A két magyar vendég a kellő játéktér tudatával válhatott
el a szovjet reformertől, Gorbacsovtól.
A Süddeutsche Zeitung ,,Magyarország ,a híd funkcióját, akarja
átvállalni,, címmel és ,,A csúcsvezetés egyetért Gorbacsovval a
reformok ügyében,, alcímmel hírügynökségi jelentést közölt
csütörtökön, míg a Frankfurter Allgemeine Zeitung rövid
kommentárjában a moszkvai látogatás ürügyén a szovjet és a magyar
reformok különbségeit is szemügyre vette. A frankfurti lap úgy
vélekedik: közös az, hogy mindkét helyen felülről indultak el
reformok, míg például Lengyelországban alulról jövő nyomásra. A
Frankfurter Allgemeine Zeitung Nyers Rezsőben és Grósz Károlyban, a
Moszkvában járt két magyar vezetőben két eltérő reformfelfogás
képviselőjét látja, olyanokét, amelyek közül csak az egyik maradhat
meg a szintéren.+++
1989. július 27., csütörtök 17:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|