|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok
|
London, 1989. július 26. (BBC, Esti híradó) - Nyers Rezső és Grósz Károly a magyar politikai vezetés képviseletében tárgyalásokat folytattak Gorbacsov elnökkel, ahol a szovjet vezető támogatásáról biztosította a többpárti demokrácia bevezetésére tett magyar kísérleteket. A külvilág nem értesülhetett semmiféle nézeteltérésről - bár olyan kényes kérdések is felmerültek, mint a szovjet csapatok teljes kivonása, illetve a KGST működésének gyökeres megújítása. A szovjet vezetőt jelenleg nyilván jelentősen lefoglalják a bányászok sztrájkakciói, illetve az a törekvése, hogy radikálisan megtisztítsa a szovjet közéletet a bürokráciától. De nagy figyelemmel hallgatta a magyar vezetőket, akik hangsúlyozták, hogy - mint mondotta - folyik a magyar pártélet teljes megújítása. Az egyetértésről tanúskodó hírek dacára, melyek az úgymond meleg légkörben lefolyt tárgyalásokról tudósítottak, tagadhatatlan, hogy a két ország egymás közti kapcsolataiban gondot okoz az a külkereskedelmi többlet is, melyet Magyarország a Szovjetunióval szemben felhalmozott. A gazdasági problémákat most közelebbről is szemügyre vesszük. - A magyar-szovjet kereskedelmi kapcsolatok, melyek a mostani, 1985-ben indult ötéves terv kezdete óta hanyatlanak, ez év első felében tovább romlottak. Az 1989-es tervrészlet a két ország kereskedelmi forgalmában mérsékelt, 7-11 százalékos csökkenést irányzott elő. De még a csökkenetett áruforgalmat sem sikerül teljesíteni. A magyar kormány ugyanis korlátozta a szocialista országokba exportáló vállalatoknak nyújtott szubvencióját - amellett semmiképpen nem akar kereskedelmi többletet. Ennek ellenére idén eddig 360 millió transzferábilis rubel értékű kereskedelmi többlete van Magyarországnak a KGST országaival szemben. Az MTI ezt katasztrófálisnak nevezte. (folyt.)
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|