|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar vezetők Moszkvában
|
München, 1989. július 26. (SZER, Magyar híradó) - Változnak az idők. Emlékszünk arra, amikor a magyar politikai vezetőket nemcsak gyakorlatilag, de még formálisan is Moszkvában jelölték ki. Aztán később, szemérmesebb időkben az SZKP politikai bizottsági tagja futárszolgálatban hozta a jóváhagyást. A hét elején Nyers Rezső és Grósz Károly moszkvai látogatása talán új szelekről árulkodik. Gorbacsovnak bizonyára pontos információi voltak az MSZMP megosztottságáról, de hogy ez a vezetésében is kifejeződik, ez már aligha glasznoszty a la Gorbacsov. Vadász János kommentárja következik: - A kétnapos látogatás kétségkívül felmutathat bizonyos eredményeket. Az MSZMP új vezető négyesfogata - legalábbis két tagja képviseletében - sikerrel bemutatkozott, és jóváhagyást nyert Moszkvában. Gorbacsov először Nyers Rezsőt ölelte át - amikor a két vendég bevonult hozzá tárgyalni - elismervén a politikai fajsúlyeltolódást, amely az MSZMP vezetésében Grósz rovására júniusban bekövetkezett. Magyar részről támogatják a peresztrojkát, szovjet részről nagyfokú megértéssel figyelik ami Magyarországon történik - hangsúlyozták a szóvivők. A fogalmazás árnyalt, de félreérthetetlen: kifejezi az alá- és fölérendeltségi viszonyt. A magyar fél az akit figyelnek, akinek - úgymond - nagyfokú megértésre van szüksége. De még ez is eredményként tüntethető fel. Moszkva - legalábbis egyelőre - nem emel kifogást az ellen, ami Magyarországon végbemegy. A látogatás időzítésének fényében azonban ezek az eredmények meglehetősen leértékelődnek. Nyers és Grósz moszkvai tárgyalásaira a peresztrojka-válságsorozat legújabb és eddig legsúlyosabb fejezetének kellős közepén került sor. (folyt.)
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|