|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
- Nyers moszkvai látogatása - 1. folyt.
|
Július elején a Varsói Szerződés országainak bukaresti találkozóján Nyers Rezső, mint az MSZMP elnöke találkozott Gorbacsovval. Próbálta meggyőzni a szovjet vezetőt, hogy a magyar kommunisták elhatárolják magukat a burzsoá rendszer helyreállítására történő törekvésektől. Magyarországon azonban olyan viharos gyorsasággal változik a helyzet, hogy Gorbacsov feltehetőleg további biztosítékokat kíván látni arra, hogy a kommunisták készek végrehajtani a nagytakarítást a saját házuk táján. A szovjet vezető radikális reformerként tevékenykedik, de nyilván nyugtalanítja az a tény, hogy a magyar kommunista párt vészesen kezdi elveszíteni szavahihetőségét. Ezt igazolja a szombaton tartott pótválasztások kimenetele is, hiszen a négy városból egyik helyen sem tudott győzni a párt jelöltje. A politikai élet liberalizálódása abban is megnyilvánul, hogy folyik a vita Magyarország esetleges semlegességéről - bár ezt a lehetőséget a párt vezetői egyelőre kizártnak tartják. Ismeretes, hogy ellenzéki csoportok több demonstrációt is szerveztek, ahol azt követelték, hogy az összes szovjet katona távozzék. A lakosság körében jelentős támogatásra számíthat ez a kívánság, és Nyers Rezső, valamint Grósz Károly Gorbacsovval folytatott mai megbeszélésein a kérdést nem kerülhették meg. A tárgyalófelek arra jutottak, hogy a szovjet csapatok további kivonásáról még beszélni kell. Nyers Rezső azt is Gorbacsov tudomására hozta, hogy Magyarország a híd szerepét kívánja betölteni Kelet és Nyugat között, s hogy a szocialista országok mellett gazdasági kapcsolatait a kapitalista világgal is fejleszteni kívánja. (folyt.)
1989. július 25., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|