|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Moszkvai csúcstalálkozó
|
München, 1989. július 25. (SZER, Világhíradó) - Ami a magyar és szovjet pártvezetés moszkvai találkozóját illeti, valószínűleg nincs hiány megtárgyalni való kérdésekben. A Szovjetunióban a bányászsztrájkok, Magyarországon a parlamenti pótválasztások tartják lázban a közvéleményt, tehát valószínű, hogy mindkét fél tanulni szeretne a másik példájából. Erről, és a szovjet pártvezetők találkozójáról kiadott eddigi híreket budapesti állandó munkatársunk, Szőcs Géza kötötte csokorba. - Néhány héttel a bukaresti Varsói Szerződés-csúcs után találkozhatott ismét egymással a legfelsőbb magyar és szovjet pártvezetés. A találkozó jelen- vagy közelmúlt-idejű esemény- hátteréhez még Bush elnök budapesti látogatása, valamint a szovjet bányászsztrájk tartozik hozzá. Az első sajtóközleményekből úgy tűnik: Moszkvában elhangzott a legfontosabb, vagyis a Szovjetunió érdekeltsége a magyarországi reformfolyamatok további kibontakozásában. Azokat, akik az itthoni események fölgyorsulásától, fölpörgésétől tartottak, talán megnyugtatja, hogy Gorbacsov nem számonkérően, nem elszámoltatóan, hanem pozítiv érdeklődéssel kért tájékoztatást magyarországi vendégeitől. Mindezt egyelőre persze még csak - ismétlem - a tudósítók szavaiból szűrhetjük le. De, hogy a házigazdákban nincs aggályos félelem a magyarországi politikai mozgások miatt, talán az is alátámasztja, hogy egyik fő tárgyalási pontként a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok létszámának folytatólagos csökkentése szerepelt. (folyt.)
1989. július 25., kedd
|
Vissza »
|
|
- Moszkvai csúcstalálkozó - 1. folyt.
|
A fenti összefüggésben logikusnak, mégis példa nélkülinek mondható az, hogy egy magyar kommunista pártvezető szájából olyan kérés vagy javaslat hangozzék el a Kremlben, mint a Nyers Rezsőé, aki moszkvai vendéglátóinak azt tanácsolta: vegyék föl a kapcsolatot az újonnan alakult magyarországi politikai pártokkal. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a magyar küldöttség nyíltan hitet tett a Kelet és Nyugat közötti politikai és gazdasági hídszerep mellett, magyarul az európai Honkong-szerep fölvállalása mellett, s hogy - nyilván ezzel összefüggésben - máris terítékre került a két ország közti eddigi rubelelszámolás konventibilizálása -, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy talán valóban a magyar-szovjet kapcsolatok új fejezete előtt állunk. Ezért szállhatott megkönyebbült, vagy legalábbis bizakodó szívvel repülőre a magyar delegáció - amelynek tagjai talán éppoly szorongva figyelték a bányászsztrájk kimenetelét, mint vendéglátóik. +++
1989. július 25., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|