|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Nyers - Tudományos Akadémia - részletes (1. rész)
|
Moszkva, 1989. július 25. kedd (MTI-tud. ) - Nyers Rezső, az MSZMP elnöke kedden délután Moszkvában a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján vezető szovjet társadalomtudósokkal, egyebek között közgazdászokkal találkozott. Az MSZMP elnökét Anatolij Logunov, az akadémia alelnöke, a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem rektora üdvözölte, majd Igor Makarov tudományos titkár tartott tájékoztatót az akadémia fő kutatási irányairól. Egyebek között szó esett arról, hogy alapkutatásokat folytatnak katasztrófák - mint például a csernobili szerencsétlenség - következményeinek modellezésére, hogy lehetőleg megelőzzék azokat, illetőleg az ilyen események ne érjék készületlenül az országot.
Nyers Rezső a közvetlen hangulatú találkozón részletes ismertetést adott a magyarországi fejlődés és a reformok történetéről, a gazdaság tegnapi és mai helyzetéről, és kitért a magyar reformelképzelésekre, a jelenlegi tervekre. Így mélyrehatóan elemezte a tulajdonreformmal kapcsolatos magyar elgondolásokat, az állami tulajdon ,,megszemélyesítését,, , a magántulajdon szerepét. A gondok között sorolta fel a pénzügyi, fizetési egyensúly hiányát, a nagy hiteltörlesztési terheket. Magyarországon saját erőből szeretnék megoldani ezeket a gondokat, de nem román módra, a belső piac kiürítésével, az újratermelés alapvető feltételeinek felszámolásával - jelentette ki Nyers Rezső, hangsúlyozva, hogy Magyarország szempontjából járhatatlan ez az út, komplex megoldásokat alkalmazva kell haladni, a fejlett technika importjával fejlett, kiegyensúlyozott gazdaságot hozva létre. Az MSZMP elnöke közgazdasági elemzésében kitért az életszínvonal kilenc éve tartó csökkenésére is, megállapítva, hogy hasonló visszaesést már nehezen viselne el a társadalom. Utalt arra is, hogy az irányítás fölött fokozott ellenőrzést kell létrehozni, ezért történt a politikai pluralizmus érvényesítése. A zsilipeket megnyitottuk, de a víz néha túlcsapott a gátakon - fogalmazott Nyers Rezső. A többpártrendszerre való áttérés kapcsán ismertette az új alkotmány kidolgozására, az e feltételek mellett működő parlament, illetve helyhatósági szervek kialakítására vonatkozó elképzeléseket. Nyers Rezső kifejtette gondolatait arra vonatkozólag is, hogy a szocializmus ideológiájának is változnia kell, hiszen tarthatatlan a régi szocializmus-kép, amikoris ezt a formációt a kommunizmus ,,előszobájának,, tekintették. Az ideológiai bizonytalanság kapcsán szólt a magyar társadalom ,,értékbizonytalanságáról,, is, elemezve e tudati értékzavar okait, majd végezetül a párt megújulási folyamatával ismertette meg a szovjet akadémikusokat. (folyt.)
1989. július 25., kedd 18:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers - Tudományos Akadémia - részletes (2. rész)
|
A szovjet akadémikusok, közgazdászok, társadalomtudósok, politikusok és jogászok számos kérdést tettek fel Nyres Rezsőnek, s hozzászólásaikban igyekeztek felvázolni a Szovjetunió jelenlegi helyzetét is. Hacsaturov akadémikus szenvedélyes felszólalásban úgy foglalt állást, hogy habár az átalakítás több mint négy esztendeje poltikai téren óriási eredményeket hozott, a gazdaságban alig észlelhető az előrelépés, ugyancsak életszínvonal-csökkenésről lehet beszélni: ha az MSZMP elnökének lett volna ideje benézni egy-két boltba, láthatta volna az üres polcokat. Az akadémikus ,,szégyennek,, nevezte a jelenlegi élelmiszerellátást, s a katonai, illetve űrkutatási kiadások drasztikus lefaragását szorgalmazta. Sokan érintették a magyar-szovjet akadémiai együttműködés kérdéseit, s nagy érdeklődés nyilvánult meg a magyar tapasztalatok iránt, egyebek között a munkahelyi konfliktusok tekintetében, hiszen Vitalij Zsurkin, az Európa-Kutatóintézet igazgatója éppen a legutóbbi szovjetunióbeli sztrájkokra utalva érdeklődött a magyarországi szabályozás iránt. Mások az új alkotmányra, a többpártrendszerre kérdeztek rá, hangsúlyozva, hogy a Szovjetunióban is tervbe vették új alkotmány kidolgozását, s a szaporodó nem hivatalos szervezeteket, a népfrontokat néha itt sem nagyon lehet megkülönböztetni a pártoktól. Természetesen a fő figyelem a közgazdasági kérdések felé irányult, s így Nyers Rezső a magyar tapasztalatokat bemutatva ismertette gondolatait a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről, a vásárlóerő, a péngazdálkodás és -forgalom problémáiról, tudománypolitikai kérdésekről. A másfél órás párbeszéd végén Anatolij Logunov, megköszönve azt, hogy Nyers Rezső ellátogatott az Akadémiára, átnyújtotta az MSZMP elnökének a Lomonoszov-emlékérmet.+++
1989. július 25., kedd 18:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|