 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Nyers, Grósz - Gorbacsov (1.rész)
|
Moszkva, 1989. július 25. kedd (MTI-tud) - Nyers Rezső, Grósz Károly és Mihail Gorbacsov keddi moszkvai tárgyalásán egyebek között meegállapodott arról, hogy folytatódnak a megbeszélések a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok további kivonásáról.
Az MSZMP két vezetője és az SZKP KB főtitkára két órán át
tartott rendkívül kötetlen, baráti légkörű tárgyalásáról Nyers Rezső
és Grósz Károly tanácsadói tájékoztatták a magyar újságírókat.
Mint elmondották, Mihail Gorbacsov vázolta magyar
tárgyalópartnereinek a szovjet belpolitikai helyzet időszerű
kérdéseit, így a többi között kitért az országban kibontakozott
sztrájkhullám következményeire is. Nyers Rezső ugyancsak beszámolt a
jelenlegi magyarországi változásokról, az MSSZMP törekvéseiről a
többpártrendszer kialakulásának körülményei között. Röviden szólt a
pártkongresszus előkészületeiről, arról, hogy az MSZMP legfelsőbb
fórumán a pártban létrejött platformok elismerése mellett egyfajta
gondolati, cselekvési egységet szertnének teremteni.
A megbeszélésen szó esett időszerű nemzetközi kérdésekről is és
a tárgyalófelek nagy teret szenteltek a gazdaság témakörének.
Szóltak arról, hogy komoly gondok vannak a KGST működésével és úgy
foglaltak állást, hogy csak akkor szükséges magas szintű
KGST-értekezletet tartani, amikor valamennyi résztvevőnek konkrét
mondanivalója lesz a továbblépés lehetőségeiről. Szovjet és magyar
részről egyaránt törekedni fognak az együttműködés újszerű
megközelítésére. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban és
Magyarországon minden gond ellenére határozottan kívánnak
előrehaladni a presztrojka, illetve a demokratizálás útján. A
meglévő nehézségek nem állíthatják meg e folyamatokat. Az MSZMP és
az SZKP elkötelezettsége tudatában kíván előrelépni a reformok
útján.
Az eszmecsere során szóba kerültek a tulajdonviszonyokkal
kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések is. Egyetértettek abban,
hogy a tulajdonviszonyok terén sokkal nagyobb változatosságra,
nagyobb szabadságfokra van szükség. Szovjet részről is hangsúlyozták
a vállalati önállóság és a vállalatok közti kapcsolatok
kiterjesztésének fontosságát, a tőkemozgás ösztönzését. Ugyancsak
rámutattak a szocialista országok technológia megújulásának
szükségességére és az ebben való nyugati részvétel lehetőségeire.
Egyetértettek abban, hogy hasznos lenne magyar, szovjet és valamely
nyugati fél részvételével közös vállalkozásokat indítani. (folyt.)
1989. július 25., kedd 13:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|