|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Nyers Rezső nyilatkozata (1. rész)
|
1989. július 25., kedd - Mihail Gorbacsov és az MSZMP vezetői elvi egyetértésre jutottak abban, hogy tovább kell folytatni a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok csökkentését - a többi között erről beszélt Nyers Rezső, aki Moszkvából hazatérve a repülőgép fedélzetén válaszolt a kíséretében lévő különtudósítók kérdéseire. Az MSZMP elnöke kifejtette, hogy az eszmecsere során szóba került a szovjet erők itthoni jelenléte, és együttes álláspontjuk volt, hogy a nemzetközi helyzet alakulásának függvényében további lépésekre van szükség a csapatcsökkentés terén. Hozzátette: ,,Ugyancsak közös vélemény volt, hogy megfelelő nemzetközi helyzetben e csapatcsökkentések folyamata elvezethet a teljes kivonáshoz.,,
Nyers Rezső egy kérdésre válaszolva beszámolt arról is, hogy a megbeszéléseken ismertette a magyar-román viszonnyal, a határainkon túl élő magyar nemzetiségekkel kapcsolatos álláspontunkat. Rámutatott: az általános emberi jogok felől közelítve, valamint a szocialista elveket, a demokrácia követelményeit szem előtt tartva törekszünk előrelépni e kérdésekben, nem tekintve csupán magyar ügynek a meglévő problémákat. Olyan jogok biztosítását kívánjuk a magyar nemzetiségűeknek, amelyek minden haladó ország, az ENSZ alapelveit elfogadó állam polgárait megillet. Véleményünk szerint nyíltan kell szembenézni a problémákkal, még akkor is, ha a nézeteltérések miatt ez jelenleg igen nehéz. ,,Álláspontunk iránt szovjet részről megértés mutatkozott,, - mondotta Nyers Rezső. Az MTI tudósítójának kérdésére kifejtette, hogy az eszmecsere során szó esett az MSZMP vezetésében, a vezető testületek felépítésében legutóbb történt változásokról. Hangsúlyozta: a szovjet pártvezetők nem nyilvánítottak véleményt az MSZMP belső megoldásait illetően, hiszen azokat a magyar párt belügyének tekintik. Ugyanakkor megértést tanúsítottak a vezető testületeket érintő döntéssel kapcsolatban. Hozzáfűzte: az MSZMP jelenlegi tevékenysége, helyzete iránt élénk az érdeklődés, ez megmutatkozott a szovjet tudósokkal folytatott eszmecsere során éppúgy, mint Grósz Károly és az SZKP KB apparátusának találkozóján. Etekintetben is hasznos volt tehát az elnök és a főtitkár együttes látogatása. A szovjet tárgyalópartnerek egyebek mellett az alkotmányozás folyamata, a politikai egyeztető tárgyalások és a három oldal közötti megegyezés esélyei, valamint a közelgő többpártrendszerű választások iránt érdeklődtek. (folyt.köv.)
1989. július 25., kedd 21:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|