|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Nyers-Grósz - munkareggeli (1. rész)
|
Császár Tibor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. július 25. kedd (MTI-tud.) - Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, a párt főtitkára kedden a Lenin-hegyi kormányszálláson munkareggelin látták vendégül a Szovjet-Magyar Baráti Társaság vezetőit, köztük Georgij Szmirnovot, az SZMBT elnökét, a Marxizmus-Leninizmus Intézet igazgatóját.
A megbeszélés szűkebb körű eszmecserével kezdődött - ezen a magyar tudósítók is részt vehettek -, amelyen Nyers Rezső üdvözölte a szovjet vendégeket. Az MSZMP elnöke utalt arra, hogy a két ország életében nyílt új szakasz lehetőséget teremt a két nép barátságának, együttműködésének lendületesebb fejlesztésére, hiszen e téren még sok tartalékkal rendelkezünk. Országaink jelenlegi politikája mindenképpen a magyar-szovjet barátság elmélyítését eredményezheti. A szovjet politikai törekvések döntően rokonszenvet keltenek, a szovjetellenesség jelensége csak egy rendkívül szűk rétegre jellemző. Magyarországon a szovjet politika nagy rokonszenvet és visszhangot kelt, de természetesen sikerek kellenek a Szovjetunióban és hazánkban is. Reméljük, hogy ez a siker meglesz - folytatta Nyers Rezső, majd utalt a gondolkodásmódban történt jelentős változásokra, átalakulásokra a szocializmus, a demokrácia, a világhelyzet értelmezése tekintetében. Rendkívül pozitív elemként értékelte azt, hogy ez a folyamat, az együttműködés kibontakoztatása szélesebb értelemben véve a szovjet-magyar barátság alapjain megy végbe. Ez nem mindíg volt így, voltak nehéz időszakok, nem mindig volt megértés. Volt olyan szakasz, amikor csak felületes ismeretekkel rendelkeztek Magyarországon a Szovjetunióról, a propaganda megragadt a felszínen - hangsúlyozta. Nyers Rezső szavai szerint a ,,glasznoszty,, következtében a Szovjetunió most kitárulkozik a magyar közvélemény előtt. Olvasunk sztrájkokról, nemzetiségi ellentétekről is, de hát ez a valóság, így ismerhetjük meg a való életet. A szovjet vezetés törekvései nagy rokonszenvet keltenek Magyarországon, széles rétegeknél. A ,,peresztrojka,, és a ,,glasznoszty,, szívünk szerint való- mondotta. Az MSZMP elnöke kitért arra is - a magyar tapasztalatokra, a reform három szakaszára utalva - , hogy az átmeneti korok gondjaira nem jelenthet megoldást még az idóleges visszarendeződés sem. Csak előre haladva lehet konszolidálni a társadalmat - jelentette ki. (folyt.)
1989. július 25., kedd 08:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|