Rendszerváltás és az MTI

	Nyers és Grósz
München, 1989. július 24. (SZER, Magyar híradó) - Mi várható az MSZMP elnöke és főtitkára holnap kezdődő moszkvai hivatalos tárgyalásaitól? Hallgassák meg Vadász Jánost: - Amikor Nyers Rezső és Grósz Károly kedden Moszkvában leül Gorbacsovval a tárgyalóasztalhoz, a vendéglátó aligha lesz olyan helyzetben, hogy egyértelmű tanácsokat osztogasson a magyar látogatóknak. Most éppen a bányászok tömegsztrájkja teszi időszerűvé, hogy Gorbacsov mind súlyosabb és kiélezettebb helyzetben néz farkasszemet ugyanazzal a dilemmával. Ha erőszakkal próbálja letörni a peresztrojka megnyilvánulásait és következményeit, saját politikáját, a peresztrojkát számolja föl. Ha viszont jó képet vág hozzá, a peresztrojka mind következetesebben katasztrojkává válik. Hogyan kell jó képet vágni hozzá? Ezen a téren talán éppen a vendégek léphetnek fel a tanácsadás igényével. Legalábbis erről tanúskodik két hétvégi interjú, mert bár nyugtalanító lehet az Izvesztyijában azt olvasni, talán még Gorbacsovnak is, hogy Nyers Rezső kifejti: Magyarországon a többpártrendszerre való áttérés van folyamatban, az MSZMP új elnöke néhány jó hírrel sietett lecsillapítani az esetleges aggodalmakat. Vannak ugyan eltérő irányzatok, platformok a párton belül, de éppen ezek figyelembevételével jön létre az új típusú pártegység. Elhárult a pártszakadás veszélye - állítja magabiztosan Nyers, és sejteni engedi, hogy ez a szembenálló platformok dialektikus egységének köszönhető. Hogyan is lehetne ebben kételkedni, amikor az MSZMP-t éppen a Nyers-Grósz kettős képviseli Moszkvában. Nyers további jó hírekkel is szolgált ebben az interjúban. Közölte, az MSZMP kilépett a defenzívából, lezárta azt a szakaszt, amikor a múltban elkövetett hibái miatt védelmi pozícióba kényszerült. (folyt.) 1989. július 24., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Nyers és Grósz - 1. folyt.
Állítását az elmúlt évtizedek magyar gazdaságtörténetének nagyvonalú jellemzésével sietett igazolni. Eszerint az első reformhullám 1953 és -56 között a mezőgazdaságra koncentrált, a második 1968-tól kezdődően az iparra, és most a reformok harmadik hullámának meg kell oldania mindazt, amit az első kettő kihagyott. Lám, ilyen egyszerű az egész. Az MSZMP büszke lehet a múltjára, hiszen 1953 óta mást sem tett, mint reformok sorozatát hajtotta végre. Most csak arra van szükség, hogy rátegyék a koronát erre a folyamatra. Németh Miklós nem tagja a Moszkvában tárgyaló küldöttségnek, de tagja az új hazai négyesfogatnak, és a Bild am Sonntagban megjelent német interjú harmónikusan kiegészíti Nyers mondanivalóját. Íme így kell a válság hullámtaraját meglovagolni. A különbség csak annyi, hogy ez az interjú nyugati olvasók számára adagolja a jó híreket, tehát ennek megfelelően Németh közli: egy éven belül szabad, pluralista választásokra kerül sor, és az MSZMP ezen választás bármilyen kimenetelét - úgymond - tudomásul fogja venni. Nos egy választási eredménnyel aligha lehet első reakcióként mást kezdeni, mint tudomásul venni, de hogy mik lennének a további reakciók - és ez a lényeg -, arról Németh bölcsen hallgatott. Vagy mégsem? Mert Németh hozzáfűzte, Magyarországon belpolitikai kérdést többé nem oldanak meg erőszakkal. A fegyveres erőkkel nálunk nem fognak visszaélni. Vagyis Németh nem azt mondta, hogy nem lehet többé visszaélni. A kijelentése kétélű, mert arra is utal, hogy a hatalmi központ a fegyveres erők feletti rendelkezés monopóliumáról nem kíván lemondani. (folyt.) 1989. július 24., hétfő
Vissza »

	- Nyers és Grósz - 2. folyt.
Moszkvában tehát rábólintanak erre a mondatra, mint ahogy arra is, hogy a kormány többé nem a párt meghosszabbított karja, hanem önálló hatalmi központ. Természetes. Azért hatalmi központ, mert a kormány vezetője, Németh Miklós tagja a pártot irányító négyes fogatnak. És az sem zavarja Moszkvát, hogy Németh több hátrányt tulajdonít Magyarország KGST tagságának, mint előnyt. A lényeg az, hogy a tagság fennmaradását megerősíti. A válság ügyes meglovagolását tekintve tehát kölcsönösen hasznos lehet a moszkvai tapasztalatcsere. De mit sem változtat azon, hogy a válsághullám mindkét társadalomban egyre magasabbra emelkedik és ennek arányában nő a bukás kockázata is. Ezzel a moszkvai és budapesti hullámlovasoknak is számolniok kell. +++ 1989. július 24., hétfő
Vissza »