|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Gazdasági konferencia a Rába gyárban (2. rész)
|
Győrött épül a gyár számára egy 100 ezer négyzetméteres üzemcsarnok. Eredetileg egy új motorgyárnak szánták, de ezzel komoly pénzügyi gondok vannak. Kérdés az is, hogy mikor lesz új Rába motor. Válasz még nincs, a tárgyalások még tartanak. Ugyanígy kérdés az is, hogy a Rába végleg lemondott-e a személygépkocsi-gyártásba való bekapcsolódásról, vagy esetleg tart-e még egy-két ötletet tarsolyban. Horváth Ede ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy komplett autógyártásra jelenleg nem lát lehetőséget. Még ha elegendő pénzünk lenne rá, műszaki technológiai felkészültségünk akkor is elégtelen lenne. A Rába azonban nem akar kivonulni erről a területről. Rövidesen befejeződik Szentgotthárdon egy európai színvonalú gyártócsarnok, valamint az ahhoz tartozó kiszolgáló létesítmények építése. Abban évente 200 ezer személygépkocsi-motor készülhet. Egy meg nem nevezett nyugat-európai céggel biztató tárgyalások folynak ebben a kérdésben. A Rába lehetőség lát arra is, hogy egy tengerentúli céggel kooperálva tehergépkocsi összeszerelő üzemet hozzon létre. Évi 20 ezer jármű összeszereléséről volna szó. Horváth Ede a konferencia befejeztével elmondta az MTI munkatársának hogy a gyár helyzetéről, terveiről levélben tájékoztatta Németh Miklóst, a Minisztertanács elnökét is és támogatását kérte terveinek megvalósításához. Kifejtette azt is, hogy amennyiben tovább tart a mértéktelen elvonás, a gazdaság irányításában meglévő kapkodás, a bankok kamatainak emelése, akkor ebből nem lesz kibontakozás, gazdasági fejlődés, életszínvonal-emelés. A hazai bérrendszerről szólva Horváth Ede hangsúlyozta, hogy az a lehető legrosszabb nemcsak Európában, hanem talán az egész világon. Elvárjuk a munkásoktól, hogy világszínvonalú termékeket gyártsanak, s közben afrikai színvonalon fizetjük meg őket. (MTI)
1989. július 20., csütörtök 18:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|