|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Kádár temetésének visszhangja
|
London, 1989. július 15. (BBC, Panoráma) - A vezető angol napilapok budapesti tudósítások mellett rövid kommentárban is foglalkoznak Kádár János tegnapi temetésével. Mint az Independent megállapítja: Kádár János koporsójával együtt szimbolikusan eltemették a több mint három évtizedig uralkodó klasszikus kommunizmust is, amelyet a többpártrendszer felé irányuló folyamatok váltottak fel. Grósz Károly pártfőtitkár is kiemelte Kádárt búcsúztatva, hogy a volt pártvezető távozásával lezárult a magyar történelem egy korszaka. Mint mondta: a jövő nemzedékei mérik majd fel igazán a kádári korszakot. Annyi azonban már most megállapított, hogy a közelmúlt értékeinek birtoklása nélkül a jelenlegi mélyreható változásokat sem lehetne folytatni. Az Independent beszámol arról, hogy a gyászszertartáson jelen volt Nyers Rezső pártelnök, Pozsgay Imre, a reformfolyamatok vezéregyénisége és több külföldi vendég, közöttük Ligacsov az SZKP Politikai Bizottságának tagja. Mint a tekintélyes angol napilap írja: Kádár, akinek eleinte felrótták, hogy elárulta az 1956-os forradalmat, később megnyerte a közvélemény támogatását, mert vezetésével Magyarország a legliberálisabb kelet-európai állammá vált. Népszerűsége azonban a 80-as évek elején hirtelen csökkent, amikor megtorpant a magyar gazdaság fejlődése, amikor kiderült, hogy az országra milyen nagy súllyal nehezedik a külföldi adósságok és a nagyarányú infláció terhe. A közvélemény ekkor gyorsabb politikai és gazdasági változásokat kezdett követelni. Hogy Kádár nem volt híve a gyors változásoknak, arra egy másik angol napilap, a Guardien mutat rá - idézve Nyers Rezsőt, aki kijelentette, hogy egy bizonyos szakaszban eltértek egymástól Kádár Jánosnak és a párt többi tagjának véleményei a változások módszereit és gyorsaságát illetően. (folyt.)
1989. július 15., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|