 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Bíró Zoltán az Bush-EK találkozóról
|
London, 1989. július 12. (BBC, Panoráma) - George Bush egy órán
át tárgyalt a magyar Ellenzéki Kerekasztalon részt vevő pártok és
szervezetek megbízottaival. A Magyar Demokrata Fórum megbízásából
Bíró Zoltán, a párt ügyvivő elnöke vett részt a tanácskozáson.
Munkatársunk, Siklós István délután felhívta telefonon Bíró Zoltánt,
és azt kérdezte tőle, miként zajlott le ez a megbeszélés.
- Az elnök úr kérte, hogy tegyünk fel kérdéseket. Voltaképpen a
forma szerint minden ellenzéki szervezet képviselője egy-egy kérdést
feltett, erre az elnök megadta a válaszokat. Az egy óra nem volt sok
a körülbelül tíz szervezethez képest, de a jelentősége azt hiszen
nem is ebben van, hanem sokkal inkább a jelkép értékében.
- Tehát ezzel Bush elnök jelezni kívánta, hogy egyenrangú
tárgyalófélnek fogja tekinteni, vagy tekinti a meglévő pártokat?
- Igen, feltétlenül. Egyébként ott szában el is hangzott, hogy ő
mindenképpen a demokratizálási folyamatot, és ezen belül a
többpártrendszert szeretné támogatni, mert meggyőződése, hogy ez
elvi kérdés. Nem akar beleavatkozni az egyes pártok programjaiba,
nem akar programokat támogatni, itt egyszerűen magát a demokráciát,
a pluralizmust kívánja támogatni, és természetesen nagyon érezhető
volt, hogy ő tudatában van annak, ennek a találkozásnak lényegében
ez a jelentősége.
- Tehát erkölcsi támogatást nyújt az Egyesült Államok nevében
Bush elnök a demokratizálódásnak és a pártoknak?
- Igen. Ami nagyon fontos volt ezen a beszélgetésen, az az -
legalábbis az én számomra nagyon fontosnak tűnt -, hogy nem
merültünk el az ország gazdasági helyzetének a kérdéseiben, nem
követelte senki, vagy nem kérte senki, hogy az Egyesült Államok
húzza ki a bajból Magyarországot. E tekintetben az illúziókat is
eloszlatta egy kicsit ez a beszélgletés, hogy itt nem mások fogják
ezt az országot kihúzni a bajból. (folyt.)
1989. július 12., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|