|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
EGK-segítség Kelet-Európának
|
München, 1989. július 12. (SZER, Esti Híradó) - Szívesen tüntetik fel úgy a helyzetet, mintha német kezdeményezések eredménye lennne, ha most az Európai Közösség intenzívebbé akarja tenni a Kelet-Európához fűződő kapcsolatait, politikáját aktivizálni és jobban kibontakoztatni szeretné. A közösség miniszteri tanácsa mindenesetre kedden Párizsban megállapodott abban, hogy a lengyelországi és magyarországi reformtörekvéseket céltudatos gazdasági segítségnyújtással fogják tomogatni. Tudósítónk írását olvassuk fel. Genscher bonni külügyminiszter már ma is megvalósította azt a közösségi döntést, amikor a csehszlovák fővárosban külügyminiszter kollegájával, valamint a kormány és a még elnyomott ellenzék más vezető személyiségeivel találkozott. Az EGK szövetség tagállamainak külügyminisztereiből álló miniszteri tanácsa arra szólította fe a tagországok mezőgazdassági minisztereit, vizsgálják meg, hogy a közösség mezőgazdasági terméktöbbletét nem bocsáthatnák-e a reformokra kész kelet-európai országok, mindenekelőtt Lengyelország és Magyarország rendelkezésére. A közösségi kezdeményezésre kétségkívül hatással voltak az amerikai földrészről érkező impulzusok is. Bush amerikai elnök Varsóban és Budapesten folytatott megbeszélései, valamint ígéretei, miszerint az e hét végén Párizsban sorra kerülő gazdasági csúcstalálkozón is képviselni akarja Lengyelország és Magyarország érdekeit, lépésre kényszerítették az európaiakat. Ők ugyanis nem akarnak elmaradni amerikai barátaik mögött, ha arról van szó, mint ahogyan azt a legutóbbi NATO-csúcstalálkozón is eldöntötték, hogy a szovjet államfő és pártvezető, Gorbacsov által bevezetett reformokat erejükhöz mérten támogassák Kelet-Európában. (folyt.)
1989. július 12., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|