 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
A VSZ bukaresti csúcstalálkozója
|
London, 1989. július 6. (BBC, Panoráma) - A mai nap folyamán a
Varsói Szerződés hét tagállamának vezetői találkoznak a román
fővárosban, Bukarestben, ahol a szervezet politikai tanácsadói
bizottsága ülést tart. Várhatóan a találkozó után a tagországok
közös közleményt bocsátanak ki, melyben további
fegyverzetcsökkentésre szólítanak fel. A leghevesebb viták azonban
minden bizonnyal politikai kérdésekről folynak majd. Stewen Diel(?)
kommentárját ismerteti munkatársunk:
- A hivatalos közleményektől eltekintve, melyek a Varsói
Szerződés hét tagállamának testvéri kapcsolatait hangsúlyozzák,
senki sem akarja azt a látszatot kelteni, mintha a szervezet a
természet rendjének megfelelő szövetség lenne. A történelem
túlságosan is sok akadályt gördített a tagországok valóban közeli
barátságának útjába. A második világháború után Kelet-Európában
kialakult szovjet hegemónia azonban egy hivatalos katonai szövetség
megalakításához vezetett. Az erről szóló szerződést 1955-ben írták
alá Varsóban. E szerződés kikötései tették lehetővé, hogy a Varsói
Szerződés csapatai 1968-ban eltiporják a csehszlovákiai
reformmozgalmat. A szerződés ugyanis garantálja a tagországok
kölcsönös együttműködését.
Ma már igen valószínűtlennek tűnik, hogy a Varsói Szerződés
ismét hasonló katonai beavatkozást hajtana végre. Mihail Gorbacsov
láthatóan kész megengedni a tagállamok számára, hogy szovjet
beavatkozás nélkül vezethessék be saját reformjaikat. És mivel a
Varsói Szerződés katonai irányítása teljes egészében szovjet
kezekben van, minden döntés, mely erőszak alkalmazásáról születik,
csakis Moszkvától származhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy
valamennyi tagállam fellélegezhet. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|