|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP, az EK és a Harmadik Oldal második középszintű politikai megbeszélése (3. rész)
|
Fejti György (MSZMP) elmondta, hogy hasznosnak tartja a jószolgálati bizottság felállítását. Ugyanakkor hozzátette, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon folyó munkát elsősorban az gyorsíthatja, ha a szakértői munkabizottságok magukat nem kímélve szinte nap mint nap összeülnek. Megjegyezte, hogy a közvélemény nagy várakozással követi a megbeszéléseket, s bizonyára gyors eredményeket is vár. Erről egyelőre nem lehet számot adni, ugyanakkor fontos eredmény, hogy a szakértői munka megkezdődött. A középszintű politikai fórum ugyanis csak akkor tud érdemi döntéseket hozni, ha egy-egy munkabizottság szakmai csomagterve elkészült. A jószolgálati bizottság létrehozása elsősorban a bizalomépítést szolgálja, és kiküszöbölheti az esetleges félreértéseket. Fejti György fontosnak ítélte, hogy sikerült megállapodni a nyilvánosság egyes kérdéseiben. Elmondta: a középszintű tárgyalásokat követő tájékoztatókon kívül kapcsolatba lépnek a rádióval és a televízióval, hogy időnként olyan programokat állítsanak műsorba, amelyekben a döntések megszületésének hátteréről is szólnának a felek kéviselői. A köztársasági elnökről szólva Fejti György kifejtette: az MSZMP-nek az a véleménye, hogy ennek az intézménynek a felállítására az átmenet időszakában szükség van. E kérdés megítélésében nézetkülönbség van - hangsúlyozta az MSZMP képviselője -, ezért korainak tartom, hogy a témáról bárki megfellebbezhetetlen, visszavonhatatlan álláspontot alakítson ki. Úgy vélem, hogy a témával foglalkozó munkabizottságban kell megpróbálni kompromisszumos megállapodást találni. (MTI)
1989. július 6., csütörtök 21:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|