|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
- A Magyar Október Pártról - 2. folyt.
|
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a Magyar Október Párt az lesz, amelyről elhiszik az emberek, hogy tényleg igazat mond, mert most már a kérdésedre válaszolok. A Magyar Október Párt ezt megpróbálja megtenni. Megpróbál egy másfajta politikát gyakorolni, és a csalás és korrupció helyett csak igazat mondani és csak őszintén beszélni. Én azt hiszem, hogy ez lenne a fő különbség. A másik különbség, hogy nyíltan és egyenesen kimondja, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc eszményeit maradéktalanul meg kívánja valósítani, illetve elősegíteni a megvalósítását. Ezek közé tartozik természetsen mindenekelőtt a szovjet csapatok teljes és feltétel nélküli kivonása Magyarországról, de ide tartozik a politikai szabadságjogok teljes biztosítása, és - amilyen formában lehet - a nép hatalmának a biztosítása. Ez egy nehéz kérdés, hiszen annak idején a nép kezében voltak a fegyverek. Ezt most senki nem kívánja, de valamilyen formában talán meg lehet közelíteni ezt. Mi népképviseletek és népszavazások rendszeres elrendelésére gondolunk. Végül egy nagy különbség: hogy ez a párt hívja a nyugati magyarságot. Úgy tekinti, hogy a magyarság nem megosztható, és az emigrációban élők - és amennyiben módjuk van - a határainkon kívül élő kisebbségek ugyancsak csatlakozhatnak, és kérik hogy csatlakozzanak a párthoz. Még egy különbséget mondanék. Azt, hogy a párt nem kíván hatalmat gyakorolni, ami furcsa egy párttól. Úgy gondoljuk, hogy a hatalom megvan. A párt elsődleges célja az, hogy ellenőrizze és kontrollálja a hatalmat, sőt ellenzéket is, és kimutassa és megbírálja az esetleges elvtelen arcukat. (folyt.)
1989. június 30., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|