|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
12. magyar békekonferencia (1. rész)
|
1989. július 1., szombat - A magyar modellváltás nem egy párt vagy néhány párt, hanem minden politikai társadalmi erő, az egész nép, az egész nemzet ügye, csak akkor sikerülhet, ha az egész társadalom programjává válik - hangsúlyozta Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke a 12. magyar békekonferencián szombaton a Vas-, Fém- Villomosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének székházában. Hozzátette: ebben a folyamatban, az átmenetben nagy feladat hárul a magyar békemozgalomra. Rámutatott: a szocializmus hat évtizeddel ezelőtt kialakult modellje nem képes tovább fejlődni, gyökeres megújulásra szorul. Európai érdek, hogy demokratizálódási törekvésünk sikerrel járjon, mert hosszú távon is kiegyensúlyozott kapcsolatrendszer csak demokratikus országok között lehetséges. Ehhez alapvető követelmény a kiszámítható és korrekt partneri viszony, márpedig a diktatúra soha nem lehet korrekt és kiszámítható partner, hiszen az másfajta logika szerint működik. Tapasztalatból is tudjuk, hogy a diktatúra nem toleráns, és retteg az emberek és eszmék szabad áramlásától.
Szólt arról is, hogy vannak, akik aggódnak a magyar átalakulás miatt, mert nem látják a folyamatok végét, kétségeik vannak képesek vagyunk-e irányítani a változásokat. Vannak olyanok is, akik ellenségesen szemlélik ami nálunk történik; ezek a fundamentalisták kudarcunkban érdekeltek, mert igazolni akarják, hogy az és csak az a szocializmus, ami az ő országukban történik, ami jónéhány évtizeddel kialakult. Mint Szűrös Mátyás mondta, ezek az erők feltételezik, hogy az MSZMP, a magyarok elárulták a szocializmust, s azzal is vádolnak bennünket, hogy Magyarország veszélyezeteti az európai békét és biztonságot. A magyar program lényege a többszektorú vegyes tulajdonon alapuló piacgazdaság, a többpártrendszerű demokrácia megteremtése, vagyis a demokratikus szocialista Magyarország kialakítása - mondta befejezésül Szűrös Mátyás. Sztanyik B. László, az Országos Béketanács elnöke bejelentette, hogy a tanácskozás munkájában 350-en vesznek részt. Utalt arra, hogy az előkészítés ezúttal sokkal szerényebb volt, mint korábban a mostani konferenciát nem előzte látványos békedemonstrációk sora. (folyt.köv.)
1989. július 1., szombat 10:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
12. magyar békekonferencia (2. rész)
|
Ezután Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára mondott beszédet. Rámutatott, hogy a tanács pártoktól független mozgalomként kíván működni, konkrét ügyekben azonban kész az akciószövetségekre a régi és az új szervezetekkel egyaránt. Szólt arról is, hogy hazánk szövetségi rendszerhez tartozásának aktualitása nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy katonailag el nem kötelezett Magyarország megteremtésére törekedjünk egy tömbök nélküli semleges Európában. Ezt követően a küldöttek elfogadták azt a javaslatot, hogy a konferencia táviratban tiltakozzon a kínai vérengzések és a romániai falurombolás ellen. (folyt.köv.)
1989. július 1., szombat 10:59
|
Vissza »
|
|
12. magyar békekonferencia (3. rész)
|
A békekonferencia küldöttei elfogadták azt is, hogy Bush amerikai elnök budapesti látogatása idején a moszkvai és a washingtoni nagykövetség épületei között békeláncot hoznak létre. A konferencia nyílt levélben javasolja az Országgyűlésnek a fegyveres erőkre és testületekre vonatkozó jogi szabályozás mielőbbi teljes körű áttekintését, úgy, hogy a nemzetközi normáknak megfelelő törvények korlátozzák az erőszak különféle eszközeinek esetleges alkalmazását. A vitában a Bokor Katolikus Bázis Közösség tagja megkérdőjelezte a hivatalos, állami pénzből fizetett békemozgalom kizárólagosságát, s konkrét cselekvési programként javasolta a szolgálati fegyverek kiadásának felülvizsgálatát, számának radikális csökkentését. A Magyar-Román Baráti Kör elnöke azt panaszolta, hogy már nevük hallatán is sokan soviniszta társulatnak titulálják őket, pedig ők a két nép barátságát kívánják előmozdítani. A Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat képviselője a Béketanács megszüntetését javasolta, mert szerinte nincsenek mögötte tömegek, csak világgá kürtölt programjai vannak a szervezetnek. Ez a felszólalás heves érzelmeket váltott ki a küldöttekből, sokan visszautasították az éles hangú megfogalmazást, néhányan pedig küldöttigazolványukat is visszaadták. A küldöttek végül elfogadták az Országos Béketanács programját, amely szerint a szervezet az alkotmányban rögzített nemzeti béketörekvések megvalósításának serkentésére és társadalmi ellenőrzésére, az önálló magyar biztonságpolitika folyamatos alakításában való részvételre törekszik, Magyarország nemzetközileg garantált semlegességét kívánja elérni, valamennyi tömegpusztító fegyver teljes felszámolását követi, s ennek keretében kezdeményezi Magyarország e fegyverektől mentes státuszának alkotmányos kinyilvánítását és megőrzését. A mozgalom síkra száll a harci gázok és vegyi anyagok karhatalmi használatának betiltásáért és az erőszakmentes feszültségmegoldás híve. Feladatának tekinti az egyetemes magyarság érdekeinek és értékeinek védelmét, a szomszéd népekkel való békés és hasznos együttélés társadalmi és nemzetközi előmozdítását. Feladatokat vállal a természeti, illetve az ember alkotta tárgyi és szellemi környezet harmóniájának megőrzésében, az egyéni és kollektív emberi jogok érvényesítésében. (folyt. köv.)
1989. július 1., szombat 18:05
|
Vissza »
|
|
12. magyar békekonferencia (4. rész)
|
Az Országos Béketanács pártoktól független társadalmi szervezetként alakult újjá a konferencián, és világnézeti-ideológiai, politikai elkötelezettségre való tekintet nélkül közös cselekvésre hívja az országnak a békéért tenni kész lakosait, azok társadalmi közösségeit. A kongresszus elfogadta a társadalmi szervezet alapszabályát, nyitott országos választmányt hozott létre, megválasztotta tisztségviselőit és ügyvezető elnökségét. Az Országos Béketanács elnöke Sztanyik B. László, főtitkára Barabás Miklós. (MTI)
1989. július 1., szombat 18:06
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|