|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Megállapodás a gazdasági és szociális kérdésekről tárgyaló munkabizottságok felállításáról (1. rész)
|
1989. június 29., csütörtök - Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik oldalon helyet foglaló társadalmi szervezetek a Parlamentben csütörtökön délután folytatott középszintű megbeszélésükön megállapodtak a gazdasági és a szociális válság leküzdésének stratégiai feladatairól tárgyaló munkabizottságok felállításáról. A megbeszélésen a tárgyaló delegációkat Iványi Pál, Szakolczay György és Sándor László vezették.
A megállapodás értelmében hat témakör áttekintésére hoztak létre munkabizottságot. A felenként 5-5 főből álló csoportok áttekintik a gazdasági válság (eladósodás, szerkezetátalakítás, infláció, stb.) kezelésének stratégiai kérdéseit; a gazdasági válság szociális következményeit és kezelésének módjait; a tulajdonreform témáját, különös tekintettel az állami vagyon átalakulására; a földtulajdon és a szövetkezeti törvény kérdéseit; a költségvetési reform és az államháztartási törvény kérdéseit; a versenyjog és a monopolellenes szabályozás, a vállalkozás ok jogi akadályai lebontásának témáját. A bizottságok két héten belül kezdik meg szakértői szintű tárgyalásaikat. A munkájukat összefogó középszintű bizottság mintegy 6 hét múlva ül össze, hogy áttekintse a munkabizottságok tárgyalásain elért eredményeket, illetőleg az esetlegesen felmerülő problémákat. A felek ugyanakkor megállapodtak abban, hogy bármelyikük javasolhatja a középszintű bizottság összehívását, ha azt szükségesnek tartja. x x x A középszintű megbeszélések megkezdése előtt a politikai egyeztető tárgyalásokon résztvevő harmadik tárgyaló fél nyilatkozatot juttatott el a sajtó képviselőihez. Ebben a harmadik oldalt képviselő társadalmi szervezetek és mozgalmak kijelentik, hogy sérelmet szenvedett a felek által június 21-én aláírt megállapodás. Nem valósult meg ugyanis a dokumentum azon szakasza, hogy a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megállapodásokat. A harmadik oldal kifogásolja, hogy a kormány első olvasatban az Országgyűlés elé terjesztette az államháztartási reform koncepcióját. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 21:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|