|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
K Ö Z L E M É N Y A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. június 23-24-ei üléséről (2. rész)
|
K Ö Z L E M É N Y A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. június 23-24-ei üléséről (2. rész) Az Elnökség javaslatára a Központi Bizottság a Politikai Bizottságot kibővítve 21 tagú Politikai Intéző Bizottságot hozott létre. Az új testület tagjai: Barabás János, a Központi Bizotság titkára, Boros László, a Győr-Sopron Megyei Állami Építőipari Vállalat művezetője, Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, Dudla József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pártbizottság első titkára, Fejti György, a Központi Bizottság titkára, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Gyuricza László, a Veszprém Megyei Pártbizottság első titkára, Hámori Csaba, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára, Hegedűs Lajos, a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet elnöke, Horn Gyula külügyminiszter, Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára, Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Kovács Jenő, a Központi Bizottság titkára, Németh Miklós miniszterelnök, Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Ormos Mária, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, Pozsgay Imre államminiszter, Rajki Sándorné, a Gyöngyösi Városi Pártbizottság első titkára, Tatai Ilona, a Taurus vezérigazgatója, Varga László, a Zala Megyei Tanács elnöke és Vastagh Pál, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára. A Központi Bizottság állást foglalt, hogy amennyiben az Országgyűlés törvényt fogad el a köztársasági elnöki intézményről, akkor Pozsgay Imrét javasolja a párt köztársasági elnökjelöltjének. A Központi Bizottság a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő MSZMP-küldöttség vezetőjévé Nyers Rezsőt, tagjaivá Pozsgay Imrét, Fejti Györgyöt és Iványi Pált választotta. (MTI)
1989. június 25., vasárnap 17:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|