|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Fejti György látogatása Komárom megyében (1. rész)
|
1989. június 28., szerda - Komárom megyében töltötte szerdai munkanapját Fejti György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottjságának titkára. Elsőként Tatabányán, az MSZMP megyei bizottságának székházában meghallgatta Gergely György, megbízott első titkár és Varga Gyula megyei tanácselnök tájékoztatóját a megye gazdasági és politikai helyzetéről, majd pedig a múlt év végén létrehozott lakóterületi pártbizottság működésének tapasztalatait vitatta meg Kókai Bélával, a tatabányi városi pártbizottság első titkárával és Szabó Istvánnal, a lakóterületi pártbizottság első titkárával.
A program Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban folytatódott. Burgert Róbert vezérigazgató ismertette a kétszáz évvel ezelőtt alapított egykori ménesbirtok fejlődését, a hazai növény- és állattenyésztési rendszerek kialakításában és széles körű elterjesztésében betöltött szerepét. A Központi Bizottság titkára megkérdezte a vezérigazgatótól, hogy szerinte mi a bábolnaiak és a többi jól működő hazai mezőgazdasági üzem sikerének a titka? Burgert Róberet azt válaszolta: itt tudják, hogy eladni, kereskedni legalább olyan fontos, mint termelni. A következő kérdés a nehéz helyzetben lévő termelőszövetkezetekre, állami gazdaságokra vonatkozott. Burgert Róbert szerint ezek elsősorban az elvonás drasztikus növekedése miatt kerültek szorongatott helyzetbe. Az Állami Gazdaságok Egyesülésének felelős vezetőjeként is hangsúlyozta: az anyagiak hiányában most elmaradó műszaki fejlesztés néhány év múlva felmérhetetlen veszteséget okoz az egész népgazdaságnak. Ezért javasolta egy olyan új termelői árrendszer bevezetését, amely növeli a gazdaságok tőkearányos nyereségét. Hozzátette ugyanakkor: Péter-Pál-napján Bábolnán nem lesz tüntetés. Mégpedig azért nem, mert a kombinát több, mint ötezer fős kollektívája nem ért egyet e módszerrel. A vitás kérdések megoldásának más útját kell választani. Az MSZMP KB közelmúltban elfogadott agrárkoncepciójáról Burgert Róber megjegyezte: úgy kellett volna megalkotni, hogy egyben választási koncepció is legyen, s javasolta is egy választási agrárprogram mielőbbi kidolgozását. Hangsúlyozta: a kombinát dolgozóinak döntő többsége minden gond, hiba ellenére még bízik az MSZMP-ben. Fejti György bábolnai programja üzemlátogatással zárult. (folyt.köv.)
1989. június 28., szerda 19:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Fejti György látogatása Komárom megyében (2. rész)
|
Délután az 1984 októbere óta működő Tatabányai Közösségi Televízió munkájával ismerkedett a KB titkára. Bukowski Zoltán megbízott felelős szerkesztő elmondta, hogy már 23 ezer lakásában nézik hetente egyszer sugárzott magazin-jellegű műsorukat. Nézettségük - egy közelmúltban végzett közvéleménykutatás szerint - csaknem 90 százalékos. A beszélgetést követő TV-interjúban Fejti György kifejezte azt a meggyőződését, hogy a következő időszakban jelentősen tovább nő a tömegkommunikációs eszközök szerepe. A választási küzdelemben, agitációban ugyanis különösen fontos szerepük lesz, s ezt a tisztesség szabályainak megfelelően kell betölteniük: minden politikai tömörülésnek lehetőséget kell adniuk véleményük kifejtésére. Az esélyeknek ugyanis egyenlőnek kell lenniük - szögezte le a KB titkára. (folyt.köv.)
1989. június 28., szerda 19:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Fejti György látogatása Komárom megyében (3. rész)
|
Komárom megyei látogatásának befejezéseként Fejti György résztvett az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának tatabányai székházában tartott aktívaülésen, s az időszerű belpolitikai kérdésekről tájékoztatta hallgatóit. Három téma köré csoportosította mondandóját: a háromoldalú politikai érdekegyeztető tárgyalásokról, Nagy Imre és sorstársainak temetéséről, valamint a KB legutóbbi üléséről beszélt. Az érdekegyeztető tárgyalásokról elmondta, hogy a megkezdésüket mind a hazai, mind pedig a nemzetközi közvélemény megnyugvással fogadta. A megbeszéléseken nem a konfrontáción volt a hangsúly, hanem - belátva a demokratikus átmenet megvalósításáért viselt felelőség közös voltát - a részvevők az elvi kompromisszumok kimunkálására törekedtek. Áttérve június 16-ra, Fejti György e napot a nemzeti történetünk egyik fontos eseményének nevezte. Hangsúlyozta: lezárt egy tragikus korszakot, s egyben figyelmeztető volt a jövőre vonatkozóan. A televízió és a rádió közvetítésének jóvoltából milliók láthatták, hallhatták, hogy van tábora a megbékélésnek, a történelmi igazságtevésnek. De ugyanakkor azt is tapasztalhatták, hogy van tábora a politikai manipulációnak, sőt, a leplezetlen, szélsőséges antikommunizmusnak és szovjetellenességnek is. Nem baj - mondta Fejti György -, hogy mindez nyilvánosságot kapott, noha tujduk: az elhangzottak egy része aggodalmat keltett országszerte és a határainkon túl is. Viszont mindenki előtt rávilágítottak arra, hogy a szép szavak, a megbékélés deklarált szándéka mögött olyan erők is jelen vannak a társadalomban, amelyek történelmi revansra készülnek. A Központi Bizottság június 23-24-i ülésén hozott döntésekkel kacsolatban Fejti György azt mondta: a tagság többsége ezeket megnyugvással fogadta. Sokan úgy fogalmaztak, hogy a legfelsőbb vezetésben végrehajtott szervezeti és személyi változtatás olyan politikai konstrukciónak tűnik, amely záloga lehet a pártegység megőrzésének. Azok voltak kevesebben, akik úgy vélekedtek, hogy következetlen intézkedés történt. A négytagú elnökség megalakítását az tette szükségessé, hogy mind az ország, mind a párt válságban van. Az ebből kivezető út megkeresését és a párton belüli különféle áramlatok integrálását nem lett volna célszerű egy emberre bízni, hiszen ez a feladat erős vezetést, koordinációt igényel. (MTI)
1989. június 28., szerda 19:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|