|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Fejti György látogatása Komárom megyében (3. rész)
|
Komárom megyei látogatásának befejezéseként Fejti György résztvett az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának tatabányai székházában tartott aktívaülésen, s az időszerű belpolitikai kérdésekről tájékoztatta hallgatóit. Három téma köré csoportosította mondandóját: a háromoldalú politikai érdekegyeztető tárgyalásokról, Nagy Imre és sorstársainak temetéséről, valamint a KB legutóbbi üléséről beszélt. Az érdekegyeztető tárgyalásokról elmondta, hogy a megkezdésüket mind a hazai, mind pedig a nemzetközi közvélemény megnyugvással fogadta. A megbeszéléseken nem a konfrontáción volt a hangsúly, hanem - belátva a demokratikus átmenet megvalósításáért viselt felelőség közös voltát - a részvevők az elvi kompromisszumok kimunkálására törekedtek. Áttérve június 16-ra, Fejti György e napot a nemzeti történetünk egyik fontos eseményének nevezte. Hangsúlyozta: lezárt egy tragikus korszakot, s egyben figyelmeztető volt a jövőre vonatkozóan. A televízió és a rádió közvetítésének jóvoltából milliók láthatták, hallhatták, hogy van tábora a megbékélésnek, a történelmi igazságtevésnek. De ugyanakkor azt is tapasztalhatták, hogy van tábora a politikai manipulációnak, sőt, a leplezetlen, szélsőséges antikommunizmusnak és szovjetellenességnek is. Nem baj - mondta Fejti György -, hogy mindez nyilvánosságot kapott, noha tujduk: az elhangzottak egy része aggodalmat keltett országszerte és a határainkon túl is. Viszont mindenki előtt rávilágítottak arra, hogy a szép szavak, a megbékélés deklarált szándéka mögött olyan erők is jelen vannak a társadalomban, amelyek történelmi revansra készülnek. A Központi Bizottság június 23-24-i ülésén hozott döntésekkel kacsolatban Fejti György azt mondta: a tagság többsége ezeket megnyugvással fogadta. Sokan úgy fogalmaztak, hogy a legfelsőbb vezetésben végrehajtott szervezeti és személyi változtatás olyan politikai konstrukciónak tűnik, amely záloga lehet a pártegység megőrzésének. Azok voltak kevesebben, akik úgy vélekedtek, hogy következetlen intézkedés történt. A négytagú elnökség megalakítását az tette szükségessé, hogy mind az ország, mind a párt válságban van. Az ebből kivezető út megkeresését és a párton belüli különféle áramlatok integrálását nem lett volna célszerű egy emberre bízni, hiszen ez a feladat erős vezetést, koordinációt igényel. (MTI)
1989. június 28., szerda 19:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|