|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (1. rész)
|
1989. június 28., szerda - Szerdán az államháztartási rerform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés. Az előző napról áthúzódó vitában szerdán elsőként Lékai Gusztáv -------------- (Hajdú-Bihar m., 13. vk.), a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat vezérigazgatója kapott szót. Úgy vélte: az államháztartási reformtörekvések helyesek; kedvező irányú elmozdulást jeleznek. Önállóan azonban életképtelenek, elsietésük társadalmi feszültségek forrása lehet. Alapvető követelmény az is, hogy az államháztartási reformokat más reformtörekvésekkel összhangban valósítsák meg. A képviselő - támogatva az előterjesztést - számos olyan visszásságra, anakronizmusra hívta fel a törvényhozás figyelmét, amely hátráltatja a gazdasági kibontakozást.
Mindekelőtt azt kifogásolta, hogy az államháztartás a régi módszereket alkalmazva ,,átütemezte adósságát,,. Elfogadhatatlannak tartotta a pénzügyminiszter ezzel kapcsolatos magyarázatát, s ezért a költségvetés végrehajtásáról szóló előterjesztéssel sem tudott azonosulni. Lékai Gusztáv szerint aggodalomra ad okot az is, hogy az állam látványosan ,,kivonul,, a társadalmi feladatvállalásból. Úgy vélte, a feszültségekkel terhes magyar társadalomban mindenképpen meg kell fontolni, hogy mely területeken kell fenntartani az állam szerepvállalását. A képviselő elsősorban a gazdaság versenyszféráját sorolta e területek közé. A kívánatos lépések nemcsak támogatásleépítést jelentenek, hanem valós világpiac-követő árak kialakítását, a hatósági árforma megszüntetését, a KGST-kapcsolatok átértékelését. A reformtézisek egyik legnagyobb hiányosságának tartotta az átmenet és a megvalósítás eszközrendszerének kidolgozatlanságát. Hasonlóan gondot okoz a hatáskörök, döntési jogkörök összemosódása, kiforratlansága. A képviselő álláspontja szerint még további tartalékokat rejtenek a központi állami kiadások, így például az igazgatási, védelmi költségek. A felülvizsgálásra szoruló tételek közé sorolta a polgári védelmi kiadásokat is. (folyt.köv.)
1989. június 28., szerda 11:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|