|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Nyilatkozatok az egyeztető tárgyalásról (1. rész)
|
1989. június 21., szerda - Az MTI munkatársai a plenáris tárgyalás befejeztével rövid nyilatkozatokat készítettek a tárgyaláson résztvevőkkel. Szűrös Mátyástól, a plenáris politikai érdekegyeztető tárgyalások elnökétől, az Országgyűlés elnökétől arra kértek választvárhatóan miként reagálnak a képviselők arra a megállapodásra, hogy több, a júniusi ülésszakra kitűzött törvénytervezet most lekerül a napirendről.
Szűrös Mátyás elmondta, hogy ez a kérdés most nagyon gyakran felmerül. Bízik az országgyűlési képviselők megértésében abban, hogy nagyvonalúan kezelik ezt a kérdést. Egyébként konzultált alkotmányjogászokkal, akik nem tartják rendkívüli esetnek, hogy egy nagyon fontos politikai fórum megállapodása alapján most egy kicsit lefékeződik a törvényhozás tempója. Lényegében arról van szó, hogy időben kitolódik néhány sarkalatos törvény napirendre tűzése. Többpárti parlament esetében természetes dolog, hogy a pártok képviselői megállapodhatnak bizonyos dolgokban a parlament munkáját illetően. Most ugyan részben parlamenten kívüli erők állapodtak meg a törvényalkotás bizonyos kérdéseiről, de mivel Magyarország átemeneti állapotba n van, gondolnunk kell arra, hogy e pártok politikai képviselői egy idő múlva bekerülnek a törvényhozásba. A mostani tárgyalások szorosan kapcsolódnak a demokratizálási folyamathoz s mindenkinek érdeke ennek elősegítése - mondta befejezésül Szűrös Mátyás. Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja, államminiszter arról szólt: a szakértői tárgyalásokon értelmezési vita támadt akörül, hogy a törvénykezésre vonatkozó pontot miként kell érteni. Végül egyetértés született abban, hogy semmiféle sarkalatos törvényt nem lehet az Országgyűlés elé terjeszteni anélkül, hogy arról előzetesen a tárgyaló felek ne kötöttek volna megállapodást. Ez azt is jelenti, hogy egyik tárgyalófél sem fog egyoldalú és az eddigi megállapodásokat megszegő kezdeményezést tenni sem a törvényhozásban, sem másutt. Mivel az értelmezési vitában végül tisztázott helyzet alakult ki, ezért bizakodó vagyok a tárgyalások jövőjét illetően - mondta végül. (folyt. köv.)
1989. június 21., szerda 22:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyilatkozatok az egyeztető tárgyalásról (2. rész)
|
Huszár István, a Hazafias Népfront OT elnök-főtitkára a harmadik oldal nevében szintén optimistán nyilatkozott. Mint mondta, kellemes meglepetés, hogy valamennyi tárgyaló fél toleranciát tanúsított, mindenki elfogadta a szakértői tárgyalásokon kialakított álláspontokat. Egyetlen olyan kérdés sem volt, amelyben a tárgyalófelek makacsul feltételeket szabtak volna egymásnak, ultimátumnak nyoma sem volt, mindenki tárgyalókészségről tett tanúbizonyságot, s a legfontosabb kérdésekben már sikerült megegyezni. Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője az Ellenzéki Kerekasztal egyik képviselőjeként úgy vélekedett, hogy a szerdai plenáris ülést és a hozzá vezető megállapodásokat fordulópontnak lehet tekinteni a hatalom és az ellenzék politikai viszonyának alakulásában. Rámutatott: úgy tűnik, most először a kormány áldozatot kíván hozni azért, hogy az elszabadult törvényalkotási folyamatot összhangba hozza a politikai egyeztető tárgyalások menetével. Arra törekszik, hogy a kontroll nélküli törvénykezést leállítsa, és a törvényalkotás feltételévé a politikai megegyezést tegye. A plenáris ülésen elhangzottak arra utalnak, hogy van esély a felek közötti megállapodásra. Úgy vélte, hogy a közvetlen politikai kérdésekben erre talán előbb sor kerülhet, mint a nagyobb horderejű gazdasági témákban. Magyar Bálint elmondta: az elkövetkező napokban sikerülhet felállítani a szakértői munkabizottságokat. A szerdai plenáris ülésen is több olyan kérdés merült fel, amelyben közeledés tapasztalható a felek álláspontjában. Ugyanakkor a továbbiakban kemény tárgyalásokra kell számítani, ám ez a keménység semmiesetre sem zárja ki a korrektséget. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 22:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyilatkozatok az egyeztető tárgyalásról (3. rész)
|
Bruszt László, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája ügyvivője az Ellenzéki Kerekasztal részéről nyilatkozott a gazdasági megbeszélések kilátásairól. Szerinte három témakörben a konszenzus körvonalai már megvannak. Az egyik ilyen az, hogy bár a gazdasági megbeszéléseken is megállapodásra kell törekedni, ezek azonban nem akadályozhatják meg a politikai megállapodásokat. Ez azért is fontos, mert számos olyan alapvető gazdasági kérdés van, amelyben nem lehet olyan gyorsan megoldást találni, mint például a választójogi törvényre, vagy az alkotmány módosítására. A másik lényeges dolog: egyetértés mutatkozik abban, hogy központi kérdésként a tulajdonreformot kell kezelni. Nevezetesen azt, hogy kié legyen a gyár, a föld. Meg kelll akadályozni, hogy egy szűk hatalmi elit kezébe kerüljön a tulajdon, amire a jelenlegi jogszabályok lehetőséget adnának. Az FSZDL ügyvivője ugyancsak lényegesnek nevezte a szociális demagógia megakadályozását. Elmondta: erre a független szakszervezetek törekedni fognak. Végezetül arról szólt, hogy a most folyó egyeztető tárgyalások nem vehetik át a kormányzati szintű kérdések megvitatását. A napi kormányzati feladatok körébe tartozó kérdésekben legfeljebb csak véleményegyeztetésre kerülhet sor - hangsúlyozta Bruszt László. (MTI)
1989. június 21., szerda 22:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|