|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Nyilatkozatok az egyeztető tárgyalásról (2. rész)
|
Huszár István, a Hazafias Népfront OT elnök-főtitkára a harmadik oldal nevében szintén optimistán nyilatkozott. Mint mondta, kellemes meglepetés, hogy valamennyi tárgyaló fél toleranciát tanúsított, mindenki elfogadta a szakértői tárgyalásokon kialakított álláspontokat. Egyetlen olyan kérdés sem volt, amelyben a tárgyalófelek makacsul feltételeket szabtak volna egymásnak, ultimátumnak nyoma sem volt, mindenki tárgyalókészségről tett tanúbizonyságot, s a legfontosabb kérdésekben már sikerült megegyezni. Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője az Ellenzéki Kerekasztal egyik képviselőjeként úgy vélekedett, hogy a szerdai plenáris ülést és a hozzá vezető megállapodásokat fordulópontnak lehet tekinteni a hatalom és az ellenzék politikai viszonyának alakulásában. Rámutatott: úgy tűnik, most először a kormány áldozatot kíván hozni azért, hogy az elszabadult törvényalkotási folyamatot összhangba hozza a politikai egyeztető tárgyalások menetével. Arra törekszik, hogy a kontroll nélküli törvénykezést leállítsa, és a törvényalkotás feltételévé a politikai megegyezést tegye. A plenáris ülésen elhangzottak arra utalnak, hogy van esély a felek közötti megállapodásra. Úgy vélte, hogy a közvetlen politikai kérdésekben erre talán előbb sor kerülhet, mint a nagyobb horderejű gazdasági témákban. Magyar Bálint elmondta: az elkövetkező napokban sikerülhet felállítani a szakértői munkabizottságokat. A szerdai plenáris ülésen is több olyan kérdés merült fel, amelyben közeledés tapasztalható a felek álláspontjában. Ugyanakkor a továbbiakban kemény tárgyalásokra kell számítani, ám ez a keménység semmiesetre sem zárja ki a korrektséget. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 22:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|