|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Vitaösszefoglaló (26. rész)
|
Jó reményt ígér, hogy a harmadik oldalt képviselő társadalmi szervezetek nyilatkozatában is számos olyan elem van, amely a nézetek összehangolódására utal - mondta Szabad György. Külön kiemelte, hogy mennyire közel áll az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik oldal képviselőinek álláspontja az alkotmánybíróság és a párttörvény megítélésében. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: ha jól értette Kukorelli István szavait, nekik is az az elképzelésük, hogy a pártok bejegyzését nem kell feltétlenül az alkotmánybíróság intézményéhez kötni. Ugyancsak egyetértés mutatkozik abban is, hogy a pártok alakulásával és működésével kapcsolatos szabályozás megoldható az egyesületi törvény kiegészítésével, illetve módosításával. Szabad György ugyanakkor rámutatott: az összhang jelentkezése ellenére korai lenne még egy döntés lehetőségéről beszélni. Úgy vélte, hogy szakértői szinten kell megvizsgálni, mi a célszerű: új törvényt alkotni, vagy a meglévőt módosítani, illetőleg kiegészíteni. Szabad György ismételten hangsúlyozta: az új alkotmányt már az új parlamentnek kell megalkotnia. Felhívta azonban a figyelmet egy joghézagra, amelyet szerinte addig is rendezni kell. Ez pedig az, hogy a jelenlegi alkotmány az egypártrendszert, pontosabban az egy párt hegemóniáját deklarálja. Márpedig az lehetetlen, hogy egy módosítás erejéig az alkotmányt ne hozzuk összhangba a többpártrendszer törvényesítésével. Végül a plenáris ülésen szerzett tapasztalatait így összegezte: a mai tanácskozás bátorít annak kimondására, hogy valamennyien olyan tárgyalófelek vagyunk, akik a láthatatlan, ám a legfontosabb félre gondolunk. Nevezetesen arra, hogy népünk nyerje a legtöbbet, amit neki legjobb akaratunkból valamennyien juttatni tudunk. Pető Iván (Ellenzéki Kerekasztal) szerint is a tárgyalásokhoz szükséges készség jócskán jelen van. Egyúttal felhívta a figyelmet: nem esett szó elég hangsúlyosan arról, hogy technikailag érdemes lenne a gazdasági és a politikai tárgyalásokat különválasztani. Szerinte erre azért lenne szükség, hogy az egyik tárgyalási folyamat ne hátráltassa a másikat. Ez különösen a gazdasági tárgyalásokra való tekintettel megfontolandó, hiszen a gazdaságnál csak a törvényalkotással lezárható tézisekről, témákról lehet viszonylag záros határidőn belül megállapodni, és számos olyan téma van, amelynek végső megoldása a választásokig nem valószínűsíthető. Márpedig alapvető, hogy az elhúzódó gazdasági megbeszélések ne akadályozzák a politikai jellegű eszmecserét. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 22:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|