|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A politikai egyeztető tárgyalások - második forduló (22. rész)
|
A harmadik oldal üdvözli, egyúttal kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy a gazdasági válság társadalmi következményeinek kezelése és a gazdasági válság elhárításának stratégiai kérdései méltó szerepet kaptak a politikai egyeztető tárgyalások témái között. Hisszük, hogy e kérdések megvitatása nélkül a politikai konszenzust célzó tárgyalások sem nyugodhatnak szilárd alapokon. A két tárgykörű tárgyalásokat indokolja az a körülmény is, hogy a politikai, a gazdasági és a társadalmi reformfolyamat nem választható el egymástól - erre történelmi tapasztalatok is figyelmeztetnek -, azoknak összehangoltan kell előrehaladniuk. Meggyőződésem, hogy a társadalom nagyobb része e két téma közös megoldásában együttesen érdekelt, és bizalma is csak a két téma együttes megoldásával állítható vissza. - Bevezető gondolataim lezárásaként szeretném jelezni, hogy a harmadik oldal üdvözli és nagyra értékeli a tárgyalópartnereknek már a tárgyalások e korai szakaszában azt a toleranciáját, azt a felelősségérzetét, hogy a második témakört is fölvették a tárgyalás napirendjére. - A harmadik tárgyalófél képviselői a legsürgetőbb feladatnak azt tartják, hogy az általuk képviselt társadalmi rétegek - a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjasok, fiatalok, nők, a helyi közösségek - fokozott védelemben részesüljenek a gazdasági válság következményeivel: az inflációval, a munkahelyek elvesztésével, a költségvetés szociális célú szerepvállalásának visszaszorulásával szemben. A szociális biztonság erősítése, az időskorúak, a többgyerekes családok, a családot alapító fiatalok, a munkahelyüket elvesztők, illetve a munkaképességükben korlátozottak körében intézményes garanciák megszilárdítását igényli. Az állampolgári létbiztonság intézményes garanciáinak kiépítésénél nem a létező - más történelmi, társadalmi feltételek között kialakult - modelleket kell lemásolni, hanem a tapasztalatok fölhasználásával sajátos, a magyar helyzetnek megfelelő megoldásokra van szükség. Ezek elveinek és egyes konkrét megoldási módjainak kimunkálását a tárgyalások megkerülhetetlen feladatának tekintjük. Talán nem felesleges emlékeztetni arra, hogy éppen a szakszervezetek által igényelt és kidolgozott bérreform bevezetésére a szociális védő háló megteremtésére utalunk ezekben a gondolatokban. (folyt. köv.)
1989. június 21., szerda 22:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|