|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (17. rész)
|
Mielőbb indokolt megteremteni ennek törvényi garanciáit is. - Célunk a hatékonyan működő belső piac fejlesztése, a piaci hatások érvényesítése. A piacot tekintjük a gazdaságot integráló elsődleges intézménynek. Ahol ez társadalmilag nem bizonyul hatékonynak, ott engedhető meg nem piaci mechanizmusok alkalmazása. A piacépítés szándéka a piac értékítéletének mint általános gazdasági rendezőelvnek az elfogadását jelenti, s az államtól is a piackomform eszközök alkalmazását kívánja meg. A piaci elven működő gazdaság azonban kedvezőtlen társadalmi hatásokat is kivált. Megjelent a munkanélküliség. Mi a minél teljesebb foglalkoztatásra, a munkahelyteremtésre, az átképzésre helyezzük a hangsúlyt. A foglalkoztatásból átmenetileg kiszorulók számára szociális garanciákat, szolgáltatásokat kell kialakítani. A hátrányba kerülők védelmét a szociális intézményrendszer garanciáinak megerősítésével akarjuk megoldani. Szociálpolitikánk tartóoszlopa marad az állam. Hatásosabb működése érdekében ésszerű munkamegosztást indokolt kialakítani a központi és helyi szervek között. A szolidaritást kifejező, egymást segítő öntevékeny szervezeteket a szociális védőháló fontos elemének tekintjük. Külön figyelmet kell fordítani a fiatalok, a pályakezdők, a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, a rokkant, fogyatékos emberek, a többoldalúan hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítására. Az infláció mértékének fokozatos csökkentésére törekszünk, s ennek érdekében az antiinflációs politika teljes közgazdasági eszköztárát igénybe kívánjuk venni. Az áremelkedéseknek tartósan csak maga a kínálatbővítés, a jövedelmező termelés és az indokolatlan költségeket el nem ismerő piac tud hatékonyan gátat vetni és nem az adminisztratív korlátozás. A sikeres antiinflációs politika sikeres struktúrapolitikát követel és feltételez. - Az államnak a megváltozott szerepben olyan központi szervező erőként kell működni, amely gondoskodik a gazdálkodási és versenyfeltételek kialakításáról, az állami kassza feletti társadalmi ellenőrzésről, annak megszervezéséről, s arról, hogy a társadalom maga dönthessen igényei és szükségletei kielégítéséről. Újra akarjuk rendezni az állam gazdasági, társadalmi, szociális kötelezettségvállalásait úgy, hogy a költségvetés túlzott mértékű jövedelemközpontosító és újraelosztó szerepe jelentősen csökkenjen. (folyt. köv.)
1989. június 21., szerda 21:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|