|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (16. rész)
|
A szükséges és lehetséges fejlesztés stratégia csak a világgazdasági nyitásra alapozott, olyan növekedési pálya lehet, amelynek feltételeit már nem további eladósodással, hanem a belső erőforrások, tevékenységek erőteljes átcsoportosításával, s az ezt kiegészítő külföldi működőtőke bevonásával lehet megteremteni. Az elkövetett hibákat nem menti, hogy országunk nem egyedül esett bele az adósságcsapdába, maradt le a gazdasági alkalmazkodás folyamatában az elmúlt másfél évtized során. Ma az adósságválság világprobléma, s túlnyomórészt olyan országokat sújt, amelyek a tőkés világgazdaság részét képezték és képezik ma is. Ne feledjük, hogy a világ kisebb részének sikerei részben a világ nagyobbik felének gazdasági kudarcaiból táplálkoznak. Az adósságterheken felül hazánkat a technológiai embargó is sújtja, e történelmi lemaradottságunkat súlyosbító tényező mindmáig létezik. Ugyanakkor a szocializmus eddig érvényes gazdasági modellje belső erőforrásokból nem volt képes megújulni. Ez a régi, és most meghaladni szándékozott modell elhanyagolta az alkotó embert, nem épített a közösségek autonómiájára, öntevékenységére és nem adott teret a versenynek. Ezért köteleztük el magunkat a gyökeres változások mellett. Meggyőződésünk, hogy ha mindazt megtesszük, ami rajtunk múlik, és következetesen folytatjuk reformjainkat, a világ együttműködésre kész országai meg fogják adni az esélyt a felzárkózáshoz. Ebben mindannyiunknak közös a felelőssége. - Gazdaságunk modernizációja új modell kialakítását kívánja. A kulcsfontosságú kérdések közül mindössze négyet szeretnék kiemelni. A gazdaság piaci elven való működéséhez olyan tulajdonosokra van szükség, akik képesek racionális döntések meghozatalára, akik közvetlenül érzékelik döntésük következményeit. Célunk ezért az elszemélytelenedett, bürokratikusan működtetett állami tulajdon megszemélyesítése. Egyenrangúnak ismerjük el a tulajdon valamennyi formáját. Az állami tulajdon mai dominanciája elképzeléseink szerint megszűnik; helyébe nem a magántulajdon, hanem a köztulajdon új formái lépnek, amelyekben tulajdonosként megjelenhet az állampolgár is. Biztosítani kívánjuk az egyéb tulajdonformák szabad, szerves fejlődését. Egyedül egy sokszereplős, a különféle tulajdonformák szervezett együttműködésére alapított piac képes megszüntetni a monopolhelyzetet, megteremteni a vállalkozói szabadságot, magatartást, a hosszú távú vagyonérdekeltséget. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 21:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|