|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Kukorelli István (13. rész)
|
Reálisan fel kell készülnünk integrációs erővonalak hiányában az ország kormányozhatatlansági helyzetére, és éppen ezért stabilizátorokra van szükség. Ki fogja például a választások eredményének közzététele után a koalíciós kormányalakítási tárgyalásokat lebonyolítani? A köztársasági elnök ebben az átmeneti időben - mint ahogy a legtöbb országban is az egyik funkciója - a magyar nemzet egységének a szimbóluma lesz. Nem kívánok érveket felhozni a párttörvény mellett. Ennek a törvénynek az igénye még az egypárti politikai berendezkedésben fogalmazódott meg - jól emlékszünk az egyesülési törvény vitájára. Nem a pártok szabályozhatóságának kérdését vetjük el, azokat funkcionálisan, más-más törvényekben lehet és kell is szabályozni. Az egyesülési törvényben ismert közhatalmi korlátok elegendőek, külön regisztrációs párttörvényre nincs szükség; a nyilvántartásba vételt végezze el a rendes bíróság. - A pártok gazdasági tevékenységét csak megmérettetésük után lenne célszerű szabályozni. Itt és most a gazdasági infrastruktúra megteremtésére van szükség, amely két- és többoldalú alku eredménye lehet. Ezt valamennyi újonnan létrejött független politikai szervezet viszonylatában sürgetjük és támogatjuk. Végrehajtása állami feladat. - A politikai reformlépések közül kiemelkedő jelentősége van a választásoknak - ebben Szabad Györggyel egyetértünk. Nézetünk szerint helyi önkormányzati választásokra - az erről szóló külön törvény alapján - az alkotmány és az önkormányzati törvény megalkotása után kerülhet sor. - Az országgyűlési választásokról szóló törvény mielőbbi kidolgozása közös érdekünk, a tárgyalási témák közül legyen ez a soron következő plenáris ülések első napirendje. - A harmadik tárgyalófél az egykamarás politikai képviselet híve. Leszögezhető: a jelölési rendszer pártpolitikai legyen, de megőrizve a választások komolyságát, ne zárja ki az állampolgárokat és a közösségeiket megszervezni képes társadalmi szervezeteket és mozgalmakat. A választókerületi rendszer az ország valós településszerkezetén alapuló vegyes, átmeneti megoldás legyen. A vidéki Magyarországon, ahol a politikai tagoltság még mindig érezhető, maradjon meg a többségi elvet felhasználható egymandátumos választókerületi rendszer. A lényeg; ki kell egyensúlyozni a két választási rendszer hátrányait. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 21:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|