|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Kukorelli István (12. rész)
|
Kokorelli István a harmadik oldal képviseletében kijelentette: elfogadják az előkészületek során kialakított és Szűrös Mátyás által ismertetett tárgyalási témákat, kiegészítést nem kívánnak hozzátenni. Ezután így folytatta: különösen fontosnak érezzük a 6. pontban megfogalmazott gondolatot az erőszakos megoldásokról, a direkt politikai harc eszközeiről való lemondást. Ennek át kell hatnia közéleti magatartásunkat és megalkotandó törvényeinket egyaránt. Örömmel hallottuk Pozsgay Imre bejelentését, hogy az MSZMP nem javasolja a törvények idő előtti napirendre tűzését. A törvényjavaslatoknak a döntéshozatalról való levétele politikai győzelem, nem politikai vereség, hanem a józan politikai belátás eredménye. - A békés és demokratikus politikiai átmenet folyamatában kiemelkedő jelentősége van a választásoknak, amely a törvényalkotás ütemezésének beszámítási pontja. Erre az időpontra figyelve ki kell cövekelnünk a sebességkorlátok alsó- és felső táblahatárait. - A hat tárgyalási témából mi valósítható meg a választásokig és mi az, amit feltétlenül el kell halasztani? A nyitó plenáris ülésen egyetértés volt közöttünk, hogy az új alkotmányról a választások után összeülő Országgyűlésnek kell döntenie, s addig lényeges alkotmánymódosítások ne legyenek. 1949 óta így is a 21. alkotmánymódosításnál tartunk, ebben az évben már három jelentős alkotmánymódosítás volt. Augusztus 20-án egységes szerkezetű alkotmányszöveg hiányában nehéz lesz eldönteni, milyen hatályos alkotmányt ünnepelünk. Kezdeményezzük legyen ez az ünnep a magyar államiságnak az államalapításig visszamutató nemzeti ünnepe. - Javasoljuk, hogy az alkotmánybíróságról szóló törvény - amelyet a párttörvény napi aktualitása tett sürgetővé - az új alkotmánnyal együtt alkossa meg az Országgyűlés, és csak ezt követően jöjjön létre a jogállamiságnak ez a hatalommegosztás elvein és a pártatlanságon alapuló nagyon fontos intézménye. - A köztársasági elnökről szóló törvényjavaslat elhalasztása mellett érvek sorolhatók, amelyeket kompromisszumként hajlandók vagyunk elfogadni. Mégis, gondoljuk meg jól közösen: ezzel a törvénnyel nem kellene-e kivételt tenni. Ezt az új intézményt mindenképpen a választásokkal összefüggésben érdemes megítélni, és nem csak a választások utáni erőviszonyok tükrében. Ezek pártpolitikai megfontolások, amelyeket alá kell rendelni az ország érdekeinek. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 21:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|