|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A politikai egyeztető tárgyalások második fordulója (6. rész)
|
Ez a berendezkedési forma a közös magatartást illetően csakis a türelemre, a kölcsönös megértésre épülhet. Ebből a megértésből következik, hogy az MSZMP nem kívánja saját világnézetét és politikai törekvéseit kényszer útján, vagy különböző kényszerítő intézmények alkalmazásával általános társadalmi programmá tenni, csakis a választási küzdelemben megméretni. Ugyanakkor elvárja és reméli, hogy ebben a választási küzdelemben saját szociális programját és világnézeti, politikai elképzeléseit ugyanolyan szabadon hirdetheti, mint a többi párt és mozgalom. Ez a politikai szándékok dolgában fontos bejelentés következményekkel és remélhetően megfelelő következményekkel jár a törvényalkotásra, az állami berendezkedés megtervezésére. E tekintetben a Magyar Szocialista Munkáspárt következetesen tartva magát az előbb megfogalmazott elvekhez, az állami berendezkedés szempontjából az alkotmányos garanciákkal rendelkező jogállamot tartja a XX. századvégi európai Magyarország számára a legalkalmasabbnak. Ez a jogállami forma természetesen megköveteli az itt most halasztást szenvedő törvények meghozatalát. Alkotmányelőkészítés, választási törvény, az államformáról vagy a köztársasági elnökről szóló törvény és a pártok működését szabályozó jogszabályok nélkül ez a jogállami berendezkedés nem valósítható meg. A helyzet paradoxonát is érzékeli a Magyar Szocialista Munkáspárt: olyan feltételek között kell elvégezni ezt a feladatot, amikor sokan vitatják annak a törvényhozó testületnek a legitimitását, amely ezen törvények meghozatalára hivatott. E helyzet feloldása csak itt a tárgyalóasztalnál képzelhető el. Szeretném kijelenteni, hogy a törvényhozó munkát nem kellene megakadályoznunk. A törvényhozásnak szabad utat kellene engedni ahhoz, hogy az ország ne a bénultság és a szétesés reménytelenségével nézzen a jogállam megteremtése elé. Reményt kellene adni ahhoz, hogy a nemzetért, az országért felelős, s ezt a felelősséget - miként az előző tárgyaláson is elhangzott - nem egyenlő mértékben hordozó tárgyaló felek megállapodásra jutnak a jogállam megteremtésében és berendezésében. A tárgyalásokon tehát a konkrét törvénytervezetek dolgában előzetes politikai egyezségre kell jutnunk, s utána a kormány ezen egyezség szellemében terjesztheti az Országgyűlés elé a javaslatokat. Bízni kell abban, hogy a Parlament pontosan érzékeli azt a politikai folyamatot, amely az országban zajlik és a tárgyalóasztalnál megszületett egyezséget akceptálja és törvényerőre emeli. (folyt. köv.)
1989. június 21., szerda 20:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|