|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (2. rész)
|
A jogállamiság megteremtésének szükségességét ma sok helyütt hangoztatják, ehhez azonban törvényekre van szükség. Olyan magas szintű jogszabályokra, amelyek visszafordíthatatlanná teszik a reformfolyamatokat. Hangoztatta azt is, hogy nem a Parlament legitimációs problémáiról kellene vitatkozni, hanem tartalmi kérdésekről, arról, hogy jó, illetve progresszív javaslatok kerülnek-e a Ház elé, s olyan törvények születnek-e, amelyek a demokratikus jogállam irányába mutatnak vagy sem. Szerinte az Országgyűlésnek legalább első olvasatban mindenképpen tárgyalnia kellene e törvényjavaslatokról. A második olvasásra akkor kerülhetne sor, amikor létrejött a konszenzus az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal résztvevői között. Ez a megoldás a politikai tárgyalások sikerét is előmozdíthatná, mert a képviselők véleménye munícióként szolgálhat a politikai egyeztető tárgyalásokon. Kilényi Géza a választásokra vonatkozó törvénytervezetet is rendkívül fontosnak ítélte, ám mint mondta, nem az Igazságügyi Minisztériumon múlt, hogy a közjogi csomag végül is hiányosan kerülhet az Országgyűlés elé. A politikai pártok minimális induló létszámával kapcsolatban elképzelhetőnek tartotta, hogy az egyesülési törvénynek megfelelően ezek esetében is elegendő legyen tíz alapító tag, ennek azonban a választási törvényben kell levonni a konzekvenciáit. Szó sem lehet arról - fogalmazott -, hogy egy tíz fős gyülekezet automatikusan jogot kapjon arra, hogy valamennyi választókerületben minden további nélkül jelöltet állítson. Ez a választások komolyságát veszélyeztetné. Valamiféle korlátot be kell építeni vagy a párttörvénybe, vagy a választójogi törvénybe. Hangoztatta: a magyar viszonyok között semmi sem indokolja, hogy kétkamarás parlament működjék. A 387 fős parlamentet túlduzzasztott létszámúnak ítélte. A tárca - a választójog szabályozása során - olyan megoldást támogat, amelynek lényege: 200 egyéni választókerület, s 50-80 képviselői hely elosztása a pártok országos lajstromai alapján. Az alkotmány módosításáról szóló vitában a képviselők úgy foglaltak állást, hogy a köztársasági elnök hat éven át töltse be funkcióját, az országgyűlési képviselőket, illetve a tanácstagokat pedig öt-öt évre válasszák. A pontról pontra haladó egyeztetések során egyetértettek abban, hogy a főfoglalkozású képviselő más kereső foglalkozást ne folytathasson, s egyéb tevékenységéért - a tudományos, az oktató, az irodalmi és a művészeti tevékenységet kivéve - díjazást ne fogadhasson el. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 20:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|