|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A politikai egyeztető tárgyalások második fordulója (4. rész)
|
Az egyes témakörökön belüli további alkérdések meghatározása, a már elfogadottak pontosítása - ha a tárgyalások menete ezt igényli - a bizottságok feladata. A felsorolt témák érdemi tárgyalása a soros plenáris ülést követően haladéktalanul megkezdődik. Tekintettel a politikai átmenethez tartozó első, második és harmadik téma sürgősségére mindhárom fél indokoltnak tartja ezekben a gyorsított ütemű munka vállalását. A tárgyalások három szinten folynak: a plenáris ülésen, amely általában deklaratív politikai funkciókat tölt be. A témaköröknek megfelelően létrehozott két bizottságban, ahol lehetőség nyílik a szakértői munka koordinálására és a felmerülő vitás kérdések politikai eszközökkel történő feloldására. A témák szerint kialakított munkabizottságokban, amelyek a szakértői munka keretéül szolgálnak. A két bizottságot a tárgyalóküldöttségek a mai napon kiküldik, és egyben felhatalmazzák őket a munkabizottságok megalakítására. A megállapodásban a felek megerősítik, hogy a plenáris üléseket nyitottá kívánják tenni a megfigyelők számára. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a megfigyelők meghívásakor a következő szempontok érvényesüljenek: ténylegesen működő, nyilvánosságra hozott politikai platformmal rendelkező, továbbá országos szervezetként tevékenykedő - ha a tárgyalófelek valamelyike által nem képviselt szervezetek jelentkezését fogadja el a plenáris ülés elnöke. Szűrös Mátyás megnyitó szavait követően a demokratikus politikai átmenet megvalósítását szolgáló elvek és szabályok meghatározásával kapcsolatos felszólalások, nyilatkozattételek hangzottak el. Elsőként Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt e kérdésben kijelölt szóvivője kapott szó. A Politikai Bizottság tagja bevezetőjében hangsúlyozta: - Örömmel állapítom meg az MSZMP képviseletében, hogy a szakértők körében folytatott tárgyalások eredményeként plenáris ülést tarthatunk, tanúsítva, hogy közös szándék mutatkozik meg dolgaink, ügyeink előrevitelére. Az előbb ismertett megállapodások feljogosítanak erre a kijelentésre. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 19:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|