|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások második fordulója (3. rész)
|
Az országgyűlési képviselők tudatában vannak annak, hogy döntéseik társadalmi és politikai hátterét nagy mértékben a három fél tárgyalásai adhatják meg. A mai helyzetben nincs vesztegetni való időnk, de a kapkodás, a sietség, a végiggondolatlanság sem lehet vezérlő elvünk. Éppen ezért, amikor arra kérem önöket, hogy a tárgyalások eredményes folytatása és mielőbbi sikeres befejezése legyen a cél, egyetértek azokkal, akik azt jelzik, hogy a társadalomban összegyűlt feszültségek, gondok olyan sokrétűek, bonyolultak, hogy megoldásuk nemcsak közös erőt, hanem alkalomadtán sok időt és türelmet is igényel. A sürgető idő és a megalapozott döntéshozatal látszólag egymásnak ellentmondó követelménye úgy tűnik feloldhatónak, ha a tárgyalások a bizottságokban, a szakértői megbeszéléseken rendkívüli intenzitással folytatódnak. Az első plenáris ülés óta eltelt néhány hét alatt a tárgyalófelek szakértői megállapodtak a pontos tematikáról, a tárgyalási szintekről, a munkabizottságok kiküldéséről, valamint a megfigyelők meghívásáról. Ezt részletesen ismertetve elmondta: Az első témakörben az érdemi politikai tárgyalások keretében a demokratikus politikai átmenet megvalósítását szolgáló elvek és szabályok meghatározása a feladat. Elsőként: az alkotmány-módosítás időszerű tételei, a köztársasági elnöki intézmény és az alkotmánybíróság kérdései. Másodszor: a politikai pártok működésének jogi szabályozása. Harmadszor: a választásokkal kapcsolatos kérdések, a választójogi törvények. Negyedszer: a Büntető Törvénykönyv és a Büntetőeljárási Törvénykönyv módosításának elvei. Ötödször: a tájékoztatás és az információ kérdései, az új tájékoztatási törvény. Hatodszor: az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtése. A gazdasági és szociális válság leküzdésének stratégiai feladatai tekintetében, először: a gazdasági válság, az eladósodás, szerkezetátalakítás, az infláció stb. kezelésének stratégiai kérdései. Másodszor: a gazdasági válság szociális következményei és kezelésének módjai. Harmadszor: a tulajdonreform - különös tekintettel az állami vagyon átalakulására. Negyedszer: a földtulajdon és a szövetkezeti törvény kérdései. Ötödször: a költségvetési reform és az államháztartási törvény. Hatodszor: a versenyjog és a monopolellenes szabályozás, a vállalkozások jogi akadályainak lebontása. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 19:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|