|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Pozsgay Imre
|
1989. június 21., szerda - A politikai egyeztető tárgyalások második plenáris ülésén először a demokratikus politikai átmenet megvalósítását szolgáló elvek és szabályok meghatározásával kapcsolatos felszólalások, nyilatkozatok hangzottak el. Az MSZMP tárgyalóküldöttsége képviseletében Pozsgay Imre államminiszter, a Politikai Bizottság tagja szólalt fel, hangsúlyozva, hogy az MSZMP tartja magát ahhoz a megegyezéshez, amely szerint bizonyos kérdésekről mindaddig nem alkotnak törvényt, amíg előzetes politikai megállapodás nem történik. Bejelentette: az MSZMP nem javasolja a kormánynak, hogy a június 27-én kezdődő országgyűlési ülésszakon előterjessze az ilyen jellegű törvénytervezeteket. A demokratikus Magyarország megteremtésében vállalt szerepekkel összefüggésben, az MSZMP álláspontjáról tájékoztatást adva kijelentette: olyan politikai berendezkedésre törekszik a párt, amelyben a politikai akarat az állampolgártól ered, s ezt az akaratot egy civil társadalom hiteles és alulról jövő kezdeményezésére épülő intézmények valósítják meg. Az MSZMP ezen állampolgári akarat kifejezésére egyik alkalmas formaként elfogadja a szabad választásokon alapuló választási rendszert, amely pártok küzdelmében fejezi ki e szándékot. Ennek összes konzekvenciáját is levonja saját eddigi politikai gyakorlatára nézve. Az MSZMP vállalja a politikai küzdelmet az állampolgárok jóindulatának elnyeréséért. Saját világnézetét, politikai elképzeléseit nem akarja általános társadalmi programmá tenni, saját szociális programját, elképzeléseit a többi párthoz és mozgalomhoz hasonlóan kívánja hirdetni. Az MSZMP az állami berendezkedés szempontjából az alkotmányos garanciákkal rendelkező jogállami formát tartja Magyarország számára legalkalmasabbnak. (MTI)
1989. június 21., szerda 18:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|