|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Gabonatermelők követelései (1. rész)
|
1989. június 19., hétfő - A gabonatermelésben érdekelt mezőgazdasági termelőszövetkezetek csaknem mindegyike, összesen ezer gazdaság vezetője írta alá azt a beadványt, amelyet hétfőn juttattak el Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez. Az írásos dokumentum leszögezi, hogy a termelők szempontjából hátrányos a gabonatermelés jövedelmezősége, egész sor rendelkezést sérelmesnek tartanak, és emiatt - legfőbb követelésként - a felvásárlási árak minimálisan 30 százalékos emelését követelik a kormányzattól. Tíz pontban sorolták föl követeléseiket - ezek közül az egyik az áremelés - s ezek mindegyike gyakorlatias indítvány. Egyebek között nyílt elszámolást kérnek arról, hogy a kilogrammonként négy forintért átvett gabonából hogyan lesz 14-15 forintos kenyér és 25 forint körüli sütőipari termék. Egy másik indítvány: az állam garantálja a felvásárláshoz szükséges tőkét, legalább három évig kedvezményezett hitelfeltételek mellett.
A beadványt bizottság vitte át a TOT székházából a MÉM-be; a bizottságot Szegő László, a túrkevei Vörös Csillag Tsz elnöke vezette, ő irányítja az egyik legnagyobb hazai gabonatermelő nagyüzemet. A termelők Péter, Pál napjára - mint ahogyan ebbéli szándékukat már korábban bejelentették - demonstrációt szerveznek, ami abból állna, hogy kombájnjaikkal az országos főútvonalakon fölvonulnak, jeléül annak, hogy a kormányzat részéről közömbösséget tapasztalnak korábbi, a jövedelmezőséggel kapcsolatos felvetéseikre. A felhívásnak a tüntetés egyik pontja, nevezetesen a tizedik; ebben az áll: amennyiben a termelők jogos követeléseinek a kormány nem tesz eleget, és a javaslatok megtárgyalására nem ül tárgyalóasztalhoz a termelők által delegált érdekképviselettel, abban az esetben kerülne sor erre a lépésre. A tárgyaláson a küldöttség ismételten hangoztatta fenntartásait a jelenlegi árakkal, illetve a szabályozórendszerrel kapcsolatban. Hütter Csaba részletesen kitért a követelésekre és kifejtette véleményét. Szólt arról, hogy az idén már 15 százalékkal emelték a felvásárlási árakat és a további árnövelés hatalmas tehertételt jelentene a központi alapok számára. A Gabontröszt megszüntetésére decemberben kerülne sor; azért nem valamivel korábban, mint ahogyan azt a termelők kérték, mert az országnak külföldi kötelezettségei vannak, s a beföldi ellátás zavartalansága is megköveteli a tröszti szervezet fenntartását az év hátralévő időszakában. (folyt.köv.)
1989. június 19., hétfő 18:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|