|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
felc: Kerekasztal tárgyalások főcím: Ki mit vár a második fordulótól?
|
A politikai egyeztető tárgyalások múlt heti nyitó ülésén, a sajtóból, a televízióból és a rádióból már értesülhettünk a tárgyalófelek - az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a társadalmi szervezetek, mozgalmak - szándéknyilatkozatairól. Június 21-én tartják a második fordulót. Ebből az alkalomból kerestük meg dr. Polgár Tibort, a Baloldali Alternatíva Egyesülés tagját (a harmadik oldal képviselőjét), Varga Csabát, a Magyar Néppárt elnökségének tagját (az Ellenzéki Kerekasztal résztvevőjét) és Tóth Andrást, az MSZMP tárgyalóküldöttségének szakértőjét. Dr. Polgár Tibor: alc. A helyi önkormányzatok, közigazgatási reformok - Napjainkban, amikor a válság következményeit a lakosság többsége egyre ingerültebben fogadja és belefásult a gomba módra szaporodó szervezetek nyilatkozatainak áradatába, különösen nehéz helyzetbe kerül egy olyan mozgalom, amelyik őszintén megmondja, hogy nincs kész "csodareceptje" a tornyosuló bajokra. Véleményünk szerint ugyanis történelmileg zsákutcát jelent a sztálinista és neosztálinista visszarendeződés éppúgy, mint a gátlástalan kapitalista restauráció, a nyugati liberális modell kritika nélküli másolása. A megoldás egy olyan fejlődés politikai társadalmi feltételeinek megteremtése lehet, amely felszabadítja a nemzet valódi erőforrásait, az egyének alkotó szabadságát, felelősségét és egyúttal lehetővé teszi a lakóhelyi, munkahelyi közösségek demokratikus önszerveződését. Nem véletlenül tiltakoztunk tehát a politikai egyeztető tárgyalások előkészítésekor az ellen, hogy a régi és az új elitcsoportok a nép feje fölött, a nyilvánosság kizárásával újra elosszák a hatalmi pozíciókat, a gazdasági csőd elkerülése érdekében a lakosság életszínvonalát radikálisan tovább csökkentsék, ezáltal a társadalom elszegényedési folyamata felgyorsuljon, illetve a gyárak, a föld - a nemzeti vagyon - kiárusítása megtörténjen. - Olyan demokratikus baloldali alternatívát képviselünk a tárgyalás során, amely a politikai élet liberalizálódását meghaladja, vagyis biztosítja a nép részvételét a politikai közéletben. (folyt.)
1989. június 19., hétfő 15:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|