 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Szociáldemokrata vélemény a választási törvénytervezetről (1. rész) (OS)
|
1989. június 15., csütörtök - Az MSZDP Tanácsadó Kollégiumának
keretében működő Közjogi Bizottság megtárgyalta az országgyűlési
képviselők, a köztársasági elnök és a tanácstagok választásáról
szóló törvénytervezetet, s azzal kapcsolatban a következő
álláspontot alakította ki.
A tervezetet a képviseleti demokrácia intézményes feltételeinek
kialakítására irányuló politikai egyeztető tárgyalásokon csak
kiindulópontként lehet elfogadni, mivel az egyféle, alapvetően
kormánypárti választási érdekeket megjelenítő megoldásokat fogalmaz
meg.
Az elkövetkező átmeneti időszakban a demokratikus jogállam
intézményrendszerének megteremtése, az alkotmányozás feladatai az új
Országgyűlést döntően pártpolitikai küzdelmek színterévé teszik.
Ezért a társadalom politikai tagoltságát tükröző, pártrendszerű
képviselet kialakítása indokolt. Az országgyűlési
képviselőválasztásokon jelölésre a bejegyzett pártoknak kell jogot
biztosítani éspedig egyenlő feltételekkel.
A tervezetnek elsősorban az ellenzéki pártok indulását nehezítő
szabálya az, hogy minden egyes jelölt állításához 600 választópolgár
aláírásával megerősített támogatás szükséges. A jelölés komolyságát
helyesebb lenne azáltal biztosítani, hogy a párttörvény a pártok
bejegyzéséhez szigorúbb, például 1000 fős taglétszámot követel meg,
de a választási törvény a jelöltállítást nehezítő vagy korlátozó
szabályt nem tartalmaz. Független jelöltek állítása nemcsak azért
nem kívánatos, mert a pártrendszerű képviselettel nehezen
összegyeztethető, de mert lehetőséget ad - az ellenzék esélyeit
rontva - csak látszólag független, valójában a hatalmon lévő párt
érdekeit képviselő és különböző szervezetek által támogatott ismert
személyek indítására.
A tervezet az egyéni választókerületi megoldást preferálja, a
lajstromos választást szűk körre szorítva (,,A,, változat szerint 50
fős országos lista), illetve részben látszólagos lajstromos
választást javasol (,,B,, változat), ahol a töredékszavazatok a
pártok erősorrendje szerint kerülnek elosztásra.
A bizottság álláspontja szerint az egyéni választókerületi
rendszer, valamint az, hogy a mandátummal le nem kötött szavazatok
felett nem az azokat elnyert párt rendelkezik, az országos és helyi
szinten is ismert politikusokkal, valamint az infrastruktúrát
tekintve jelentős erőfölénnyel rendelkező kormánypártnak kedvez.
(folyt.köv.)
1989. június 15., csütörtök 11:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|