|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Meegkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (14. rész)
|
Siettetni kívánjuk a legális viszonyrendszerek kiépítését minden téren, mert ez jelenti az igazi garanciát a hatalommal való visszaélések, az esetleges visszarendeződés ellen. Ösztönözzük közösen kiküldendő bizottságainkat a gyors és hatékony munkára, s a dokumentumról döntő plenáris üléseinkről zárjuk ki az obstrukciót, az önös pártpolitikai küzdelmeket. A törvényalkotási folyamat végén ott áll az új alkotmány elfogadása, amiről nézetünk szerint a választások után összeülő Országgyűlésnek kell döntenie. Az országnak az átmenet időszakában sem válságkezelő alkotmányra van szüksége. A teljes körű alkotmányozás elvégezhető, ha a politikai fordulat nem törik meg, és tisztázódnak vitáinkban a közzétett alkotmányi koncepció problematikusabb kérdései. Így például az, hogy ki az alkotmányozás alanya, ki a szuverén, ki a gazda ebben az országban? A másik csapda, hogy a társadalmat irányítani hivatott kormányzati szervek, az Országgyűlés és a kormány társadalmi elfogadottsága vitatott. Ugyanakkor a választásokig ezeknek a rendszeresen bírált szerveknek kell meghozniuk a fontosabbnál fontosabb gazdasági és politikai döntéseket. A társadalom érdeke, hogy a választásokig ne hozzuk kormányozhatatlan helyzetbe országunkat, hanem segítsük azokat a reformirányokat, amelyek ebben a házban, ahol most vendégek vagyunk, már megfogalmazódtak. Segítsük az alkotmányozás évében a közhatalmi szervezetek profiltisztulását. A harmadik oldal szervezetei nem a kapkodó kormányzati intézkedések és egyes politikusok magatartásának jogos kritikáját utasítják el, hanem azt a szemléletet, amely elvont értékekből és mintákból, és nem a valós társadalmi rendszerből kiindulva bírál. Társadalmi támogatással a választásokig az Országgyűlés munkája is javítható. A lemondott képviselői helyeken - a pótképviselő mandátum esetleges megszüntetésével - versenyhelyzetben megjelenhetnek az új pártok képviselői is. Jól tudjuk, történelmünkben a kurucos mentalitás az uralkodó. Ám illúzió a többpártrendszerre való átmenettől automatikusan azt várni, hogy társadalmi és gazdasági bajaink egycsapásra orvosoltatnak. Amennyiben a belépő politikai erők visszautasítják a nem általuk előidézett válság kezelését, még nagyobb terheket hagyunk gyermekeinkre. A harmadik csapda a társadalmi fogadóképesség hiánya, a manapság sokat emlegetett csendes vagy elhallgatott többség léte. Ők ennél az asztalnál is legfeljebb távolságtartó, tiszteletbeli megfigyelőként vannak jelen. Egy közelmúltbeli választási eredmény, vagy inkább eredménytelenség szerint ez közel hatvan százalék. Országunkban a bizalomhiány mellett óriási tudáshiány van, nehéz az eligazodás az egy év óta ránkszakadó nyilvánosságban. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 19:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|