 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (13. rész)
|
A harmadik oldal legtöbb szervezeténél közös teher a régi
hatalmi berendezkedésben vállalt formális társutas szerep. Sokan
ezért kívánták átültetni delegációnkat az MSZMP oldalára. Ezek a
vélemények nincsenek tekintettel a felgyorsult idő hozadékaira,
arra, hogy jelentős elmozdulás történt a hatalmi berendezkedésben. A
monolit pártirányítás szervezeteink irányában intézményesen
megszünt. Szervezeteink a jövőben sem lesznek pártközömbösek, de
tanulva a múltból, nem kívánnak egyetlen egy politikai párt uralma
alatt sem tevékenykedni. Vegyük tudomásul: ezekben a szervezetekben,
bár eltérő arányban, de jelentős reformerők tevékenykednek.
Végtelenül hamis lenne az a beállítás, hogy itt a demokrácia igenlői
ülnek szemben azok ellenzőivel. Szeretnénk kinyilvánítani, hogy
delegációnkban jelentős számban párton, pontosabban pártokon
kívüliek foglalnak helyet. A békés átmenet, a szerves fejlődés nem
valósulhat meg kizárólag tabula rasa alapon. Az átmenetnek szerves
alkotóeleme azoknak a társadalmi szervezeteknek a megújulása,
amelyekre társadalmi igény mutatkozik. Kerekasztalunk sikerének
záloga, hogy ne vitassuk egymás legitimitását, mert mindnyájunk
legitimitása vitatott. A jövő kérdése, hogy kit igazol vissza és kit
szűr ki a történelem. Magunk részére nem kívánunk ilyen érvekkel
hadakozni, elfogadjuk azt, hogy itt valamennyien teljes jogú
tárgyalópartnerként a társadalomnak kisebb-nagyobb szeletét
képviseljük. A társadalmi bázis megléte minden politikai szervezet
tisztességének és hitelességének legfőbb kérdése.
Nézetünk szerint tárgyalásaink legfőbb feladata az, hogy a
többpártrendszerbe, a képviseleti demokráciába, a jogállamiságba
való átmenet előtt álló történelmi csapdákat elhárítsuk, az aknákat
felszedjük. Az aknafelszedést köztudottan nem lehet zaklatott
idegállapotban végrehajtani. Milyen csapdákról van szó? Mindenképpen
ilyennek tekinthető a mai törvényalkotási döntéshozatal. A
jogállamiság megteremtésének, az alkotmányosságnak az évében élünk,
kiváló szakmai műhelyek kínálják fel megvételre a jelentősebbnél
jelentősebb törvénytervezeteket. A kormányzat dolgozik, teszi a
dolgát. Fel kellene vennünk nekünk is e fordulatszámot, mert
hiányzik a törvények megalapozásának társadalompolitikai oldala, a
politikai közmegegyezés. Szerződésünkben leszögeztük: a
törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megállapodásokat. Ezzel
egyetértünk, és javasoljuk, a már közzétett törvénytervezeteket, így
például a párttörvényt, csak az egyeztetéseket követően tűzze
napirendre az Országgyűlés. Magyarországnak rendeleti kormányzás
helyett konszenzus jogra van szüksége, a törvények uralma a
jogállamiság legfőbb ismertetőjegye. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 19:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|